A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Régészet, ókortudomány - Németi János: Az északnyugat-romániai kelta kutatás rövid áttekintése

A kelták, hasonlóan a Kárpát-medence más területeihez, nálunk is főleg a földművelésre, állattenyésztésre legalkalmasabb Alföldet, valamint a folyók völgyét szállták meg. Ilyen szállásterületnek tekinthetők Nagykároly/Carei, Nagyvárad/Oradea, Arad/Arad környéke, Nagyenyed/Aiud, Apahida-Kolozsvár/Apahida, Cluj, Beszterce/Bistrija vidéke.

25 A szállásterületek között nincs időrendi különbség (amint azt VI. Zirra említett tanulmányában véli), bennük csupán területi megoszlást, esetleg törzsi központok körüli elhelyezkedést kell látnunk. Az utóbbi két évtizedben újabb ásatásokra került sor. Ezek a kb. 100 sírból álló Fintínele-i

26 (Beszterce-Naszód megye), valamint a 185 sírból álló pis költi ÍPi§colt temető Szatmár megyében.

27 A piskolti kelta temető birituális, a korhasztásos (csontvázas) temetkezések száma a bolygatatlan sírok 44,1%-a. A csontvázas sírok tájolása eléggé sokrétű: ÉNy-DK 21 sír, É-D 10 sír, Ny-K 19 sír. Hasonló tájolással találkozunk a többi feltárt kelta temetőnél is (Szaniszló, Csomaköz, Tarján, Érkörtvélyes stb.). A szórthamvas sírok számaránya szinte megegyezik a csontvázas sírokéval: 48,8%. A hamvasztásos urnasírok száma aránylag kevés, az összes sírok 7,1%-át teszik ki. A 185 sír nagyrésze igen gazdag melléklettel rendelkezik. A temető belső kronológiájának meghatározása céljából a lelettípusok kombinációjával próbálkoztunk (Fundkombination). Erre a célra a legváltozékonyabb lelettípusokat használtuk fel: fibulák, kar- és bokaperecek, nyakperecek (torques), kardok, pajzsdudorok, kések stb. A lelettípusok kombinációjának eredményeként négy horizontot különböztethetünk meg. I. horizont Az ebbe a csoportba tartozó sírok mellékletei a következők: Dux/Dochcov-Münsingen típusú fibulák, kar- és bokaperecek (Steckverschluss-Typ), négyszögű, lemezes csatok, nagyméretű vas húsvágó kés (Stupava-Typ). A kerámia melléklet főleg tradicionális, késő Hallstatt jellegű helyi kerámiából áll (a Szaniszló-Nyírség csoport kézzel és korongon készített edényei), valamint jelen van a középeurópai jellegzetes kelta kerámia: „Linsenflasche", situla, hasas tálak „omphalos"-sal, igen jó minőségű fekete kerámia. Időben ez a horizont a korai La Téne Bj - Krämer fázisába (LT B^,) sorolható, mely az abszolút kronológia szerint a Kr. e. IV. sz. közepe tájára keltezhető (Kr. e. 350/330). //. horizont Ebbe a temető jelentős számú sírja sorolható, Pauken típusú fíbulákkal, korai Dux és Münsingen típusú kapcsolótűk későbbi variánsaival, masszív babos kar- és bokaperecekkel, masszív pecsételt végű karperecekkel, torquesekkel, Hatvan-Boldog-Szilvás/Siliva§ típusú kardokkal. Az edényekre jellemző a Hallstatt D típusú, helyi korongolt kerámia utánzása, és egy más helyi készítésű kelta edényművesség kialakulása a maga jellemző gazdagságával. Korban ez a horizont a kora La Téne végére tehető - LT B2-Krämer (LT B2a), a Kr. e. III. század első felére datálható. 25 Ibidem, 1, 3, 8, 16, 18. ábrák. /. H. Crisan, The Celts in Central Europe. Alba Regia, XIV. 1975. Székesfehérvár, 185-186. 26 Ibidem, 186. 27 /. Németi, Alba Regia, XIV. 1975. Székesfehérvár, 187-197. Idem, Thraco-Dacica, 9. 1-2. 1988., 49-73., Idem, Thraco-Dacica, 10. 1-2. 1989. 75-114. 153