A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odúlakó madárfajok populációdinamikai változása és diverzitása
Az erdőben 1989 őszén 50 odúból álló mesterséges fészekodútelepet telepítettünk, kiegészítve és pótolva az 1986-ban álló fészektelepet. Az akkor kihelyezett odúk nagy része néhány év alatt eltűnt vagy fészkelésre alkalmatlanná vált. A felújított odútelepen az odúk fából készültek, 90%-ban B-típusúak (Vertse, 1955). 12 odút kibővített röpnyílással seregélyek számára helyeztünk ki. Az odúk telepítési magassága 2,5 m és 5,5 m közötti, átlagmagassága 3,5 m. 1992 őszén a meglévő odúkat felújítottuk és 25 db B-típusú új odúval bővítettük. így ténylegesen 75 fészekodú alkotta a telepet. Az odúk nagy része zárt tölgyes állományba, kisebb része (mintegy 8 db) ligetesedő erdőfoltba került, 15 odú a 38 ha-os erdő tölgyes fiatalos állományába került, ahol a faállomány egészségi állapota és kora nem tette lehetővé természetes odúk, üregek, harkályfészkek kialakulását. Vizsgálni kívántuk a különböző nagyságú kisebb (1,5—6 ha), hasonló jellegű erdőfoltokban megjelenő odúlakó madárfajok állományát, megtelepítésük lehetőségeit, ezért 1992 őszén 3 kisebb 10—12 odúból álló telepet alakítottunk ki Nagycserén és Halápon. Az odúk ellenőrzését március végétől április közepéig hetenként, ettől az időszaktól számítva június végéig gyakrabban, heti két alkalommal végeztük. A fészekaljakban a kirepülés előtt álló fiókákat gyűrűvel jelöltük. A fiókajelölés eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. A fészektelepen megjelenő és eredményesen fészkelő fajok költésbiológiai értékelésénél minden olyan fészket figyelembe vettünk, ahol legalább egy fióka ténylegesen kirepült. A fészektelep meghatározó költőfaja, a széncinege költések vizsgálatához három reprodukciós mutatót alkalmaztunk. (Balén, Potting 1989): • kelési siker (kikelt fiókák és lerakott tojások számának hányadosa) • kirepülési siker (kirepült és kikelt fiókák számának hányadosa) • reprodukciós siker (kirepült fiókák és lerakott tojások számának hányadosa). AZ ODÚTELEP FÉSZKELŐ MADÁRFAJAINAK MEGOSZLÁSA ÉS DINAMIKÁJA 1990—1993 között a mesterséges fészektelepen 8 madárfaj költött ténylegesen. E fajok közül 6 faj tipikus dendrikol fészkelő: széncinege (Parus major), kék cinege (P. caeruleus), barátcinege (P. palustris), örvös légykapó (Ficedula albicollis), seregély (Sturnus vulgaris), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus). 1 faj, a mezei veréb (Passer montanus) fészkelési adaptációja szélesebb, de eredetileg szintén odúlakó madárfaj. Kuriózumnak számít mesterséges odúban megjelenő vörösbegy (Erithacus rubecula), amely tipikusan talajon lévő üregek, mélyedések költőfaja. Az általunk vizsgált 4 költési időszakban a legszámosabb fészkelőfajnak a széncinege bizonyult (48%—73%). Az abszolút fészekszámok véletlenszerűen de mégis szabályosnak tűnő éves fluktuációt mutatnak 17 és 22 tényleges fészekalj megjelenésével (2. táblázat). Meglepőnek tűnhet, hogy 1993-ban a jelentősen kibővített odútelepen a fészkelő széncinegepárok száma azonos maradt az 1991-ben észlelt fészekszámmal. A területen kialakult természetes és mesterséges odvakban fészkelő párok territóriumai és az erdő eltartóképessége nem teszi lehetővé a faj számára, a tényleges fészkelési lehetőségek bővülése ellenére sem lényegesen több új pár megjelenését. Az odútelepen megjelent fajok közül csak a széncinegénél figyeltük meg az első sikeres fészkelést követő másodköltést. A másodköltések aránya 18,2%—45,4% között váltakozott. Másodköltésnek tekinthető az első költések reprodukciós sikerét követő, időben jól elhatárolható költés. A másodköltések csoportjába soroltuk az évenként kis számban megfigyelhető pótköltéseket is (1—3 fészek), melyek valamely okból megsemmisült fészekaljak pótlását biztosítják. A kék cinege konstans, domináns tagja a mesterséges fészektelep fészkelő madárközösségének. Az odútelep összesített fészekszámaihoz viszonyítva a kék cinege állomány rendkívül stabil (12,0%—13,3%). Az abszolút fészekszámok 3 és 6 között váltakoznak, de az odútelep összes fészekszámához viszonyítva arányuk csaknem változatlan. 8