A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Muzeológia - Balogh István: Iratok a városi múzeum alapításához (1902–1905)

Nem igy Temesvár ! Bőven ellátja a kiküldöttjét pénzzel, kieszközöl részéről és az illető részére mindenfelől ajánló leveleket a kormánytól. És mi történik ? Az a buzgó tisztviselő, nemcsak egy, bámulatos népkönyvtárat hoz létre, de berendezi azt olcsó költséggel úgy, hogy a múzeumok és könyvtárak orsz. szövetségének temesvári közgyűlésén megjelent szakértők a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak a gyors, praktikus és olcsó berendezés felett ( melles­leg mondva, volt egy város és az ismét Temesvár volt, amely a fiának érdemeit kellőleg mél­tányolni tudta, mert az orsz. múzeumi és könyvtári egyesületi közgyűlés után kultúrtanácsnoki állást rendszeresített és erre Ballag Józsefet választotta meg. ) A temesvári könyvtárban van egy olvasóterem, külön olvasó és dolgozó szoba, 2 nagy te­rem, ahol praktikus módszer szerint a 28.000 kötet könyv kis helyen elhelyezkedve van s egy zárt folyosó a hírlap osztály elhelyezésére. Úgy a berendezés, mint a hely célszerű kihasználása alapjául szolgálhat az esetleg későbbi Debrecen városi könyvtárnak kis helyen helyes berende­zésére. Áttérve a múzeumra, annak helyéül a város és vármegye közösen a vármegyeház háttere mellett önálló épületet emeltek. Ezt az épületet nem tartom célszerűnek, mert kicsiny és sötét, de azt meg kell adni, hogy csinos. Itt vannak elhelyezve a Délmagyarországi történelmi és ré­gészeti társulat és a Délmagyarországi természettudományi társulat, és a Kárpátegyesület nép­rajzi osztályának gyűjteményei. Nem nagy terjedelmű a múzeum, de igen szép és régi tárgyak­kal bír. Boldog Temesvár ! A múzeumok és könyvtárak ügyét már 2 évvel ezelőtt megkezdte és így az építendő kultúrpalota állami segélyét ( 80.000 K. ) már előlünk elhalászta. Mi talán 1906-ban számíthatunk e segélyre, ha okosak és előrelátók leszünk. Vagy talán nincs is rá szükségünk )!?) Mert ha lett volna s a múzeum fejlesztésétől, megnyitásától csak pár száz ko­ronát is nem sajnáltunk volna, úgy ma, — határozott meggyőződésem — Temesvár előtt meg­kaptuk volna ez államsegélyt! Talán mondanom is felesleges, hogy engem, mint az alföldi metropolis szerény képviselő­jét, úgy Temesvár város és vármegye hivatalos képviselete, rendkívül kitüntetett, sőt Telbisz polgármester valósággal tüntetett mellettem. A közgyűlésen az első szék az enyém volt, délben Dessewfy püspök díszebédjére voltam hivatalos, d. u. az „Arany János társaság " estélyen, Wlassich volt miniszter, szövetségi elnök mellett volt helyem kijelölve és a színházban páholy felajánlva. Másnap Versezre mentünk. Sajnálom, hogy ezt a nemzetiségi várost nem tanulmányozhat­tam eléggé. Ami meglepett, az a szívélyes fogadtatás,, amit ott tapasztaltunk. A város magyar nemzeti szinű zászlókkal fel volt díszítve. Erre az idegen nemzetiségű embereknek álltak sor­falat és éljeneztek. A város reggelivel és ebéddel megvendégelt bennünket, óriási szívességet tapasztaltunk minden irányban és mondhatom, hogy e nemzetiségi város fogékony a nemzeti állameszme iránt. Ne méltóztassék rossz néven venni, de ez a kis szabad kir. város is némi tekintetben előt­tünk áll ! Ugyanis ; a legdélibb Magyarország központja lévén, nagyon élénk ipara és kereske­delme van. Remek vasúti összeköttetése minden irányban. Villamos világításán kivül aszfalt járdája 20 méteres aszfalt makadám kocsiútjai, nagy vásárja, ( éppen az nap volt hetivásár ) igen sok mindenféle kitűnő gyára van. Kulturális szempontból igen fontos, hogy van egy igen szép múzeuma, amely tekintetben szerencsés a város azon ásatásokkal, amelyeket végeztetvén, és amelyek 3 múzeumra valót is bőven kiadnának. Továbbá van ennek a kis városnak egy csinos és becses közkönyvtára s vannak népkönyv­tárai ( most már legnagyobb részben magyar nyelvűek ) minden városrészben és minden nép­könyvtár mellett olvasó és szórakozó terem ! Ezt mi is megvalósíthatjuk! 404

Next

/
Thumbnails
Contents