A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Muzeológia - Balogh István: Iratok a városi múzeum alapításához (1902–1905)

András tevékenysége teremtette meg a múzeumot, az ő fáradhatatlan munkája, páratlan s szakértelme és nemes lelkesedése fejlesztette azt olyanná, hogy ma a nyíregyházi múzeum a bronzkorszakra vonatkozólag páratlan gyűjteményt képez. Tisza-Füreden Tariczky Endre és Milesz Béla teremtették meg a múzeumot, mely ismét a kőkorszak kiváló példányait tünteti fel. Tudomása van róla, hogy Milesz Béla, e kiváló régiségbúvár, ki tanítói működésétől nyugalomba óhajt vonulni, hajlandó volna Debrecenbe költözni s szerény igények mellett segítségünkre lenni a városi múzeum felállításában. Óhajtaná tehát, hogy Milesz Béla múzeumi őrül meghívassék, e jeles szakerő megnyerését tartja elsősorban szükségesnek az óhajtott eszme megvalósítására. Kívánatosnak tartja, hogy már a Löfkovits-féle gyűjtemény leltározásánál és átvételénél jelen legyen. Dr. Ferenczy Gyula. Nézete szerint egy kultúrpalota emelése volna a város első és legfontosabb teendője. A Csokonai-kör, s a többi városi kultúregyesületek is nagy híját erezik egy állandó helyiségnek. Ideiglenes épületben a múzeumnak fejlesztése lehetetlen. Nézete szerint továbbá a múzeumnak nem lehet magánintézménynek lenni, nem tartja lehetőnek, hogy akár meglévő, akár újonnan alakítandó egyesület kezében legyen a múzeum vezetése. A debreceni műpártoló egyesületet határozott érdem illeti meg a lezdeményezésért, de a múzeum vezetését csakis hatósági kézben óhajtja. Dr. Kérészy Zoltán. A városi múzeum felállításával kapcsolatban azt az óhajtást is felmerülni hallotta, hogy a főiskola őrizete alatt levő régiség és egyéb gyűjtemények vagy ezeknek egyes részei szintén a városi múzeumban lennének elhelyezendők. Ez irányban ő természetszerűleg semmiféle kijelentést nem tehet, ilynemű határozatra egyedül a tiszántúli ev. ref. egyházkerület illetékes. Kifejezést ad azonban azon véleményének, hogyha és amennyiben a főiskolai gyűjtemények a városi múzeumban helyeztetnek is el, ez csak a főiskola tulajdonjogának fenntartásával s csak azon esetben remélhető, ha a városi múzeum hatósági kezelése és egy állandó, megfelelő helyiség kellő garanciát nyújt a becses műemlékek és egyéb tárgyek megőrzésére és gondozására. Egy bizottság kiküldését javasolja, amely a városi múzeum felállítását előkészítené. Fraknói Vilmos. Kívánatosnak tartja az eddigi felszólalások nyomán, hogy a városi hatóság küldjön ki egy egy bizottságot, mely a helybeli kultúregyletek kiküldötteivel egyetértőleg tanácskoznék a kultúrpalota és a városi múzeum felállítása tárgyában. Géressy Kálmán. A kultúrpalota felállítását elsőrendű szükségnek tartja. Ennek felállítását kell hatóságnak és társadalomnak előmozdítani. Kérdést intéz a magas kormány nagyérdemű képviselőjéhez, Fraknói Vilmos úr őméltóságához, hogy szmithat-e a város egy kultúrpalota építésénél államsegélyre, s ha igen mennyire ? Fraknói Vilmos. Bizalmas lévén az értekezlet jellege, ő is bizalmasan nyilatkozik. Az államsegélyt lehetőnek tartja és véleménye szerint mintegy 80.000 koronát kaphatna a város egy kultúrpalota céljaira. Tájékoztatássul megjegyzi, hogy Kassa városa mintegy 200—240 ezer koronát költött kultúrpalotára. Simonffy Imre. Felvilágosítást ad arról, hogy miért nem gondolt eddig Debrecen város kultúrpalota építésére és különösen városi múzeum felállítására. Azért, mert a főiskolában látta ennek a helyettesítőjét s úgy a város, mint a közönség minden értékes tárgyat és műemléket annak gondozására bízott. Dr. Csikós Sándor. A debreceni műpártoló egyesület tevékenységét ismerteti a múzeum felállítása ügyében. Örömét fejezi ki, hogy az egyesület kebeléből indult ki az eszme, késznek és hajlandónak nyilatkozik az egyesület nevében a további munkálkodásra, de kijelenti azt is, hogy az egyesület nem tanúsit szűkkeblüséget, hanem a múzeum felállítását és vezetését az arra illetékes kezekre bízza. Oláh Károly. Szinte kizártnak tartja, hogy a városi múzeum felállítása társadalmi utón történjék. A múzeum-ügy egyik meglevő kultúregyesület keretébe sem illeszthető be. Uj egyesületet pedig szintén nem tanácsos alakítani, mert míg egyfelől terhet rónánk azokra, kik minden egyesületnek tagjai, addig másfelől a társadalmi kezelés az itt hangoztatott kívánalmakat nem 380