A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabadi István: Svájci-magyar kapcsolatok Veress István (1871–1943) önéletrajzának tükrében

Szabadi István Svájci—magyar kapcsolatok Veress István (1871—1943) Önéletrajzának tükrében Svájc és Magyarország között rendszeres kapcsolatokról csak a reformáció kora óta beszélhetünk, és azokra a további századokban is rányomta a bélyegét a protestantizmus.

1 A két nép kultúrája összefonódásának minket érintő fejezete az 1850-es évek elején kezdődik: újra felélénkülnek a magyar református egyháznak a XVIII. században erőszakkal visszavetett svájci kapcsolatai, ugyanígy gyakoribbá válik a magyar diákok svájci peregrinációja is.

2 A svájci—magyar kapcsolatoknak már a XVI. század óta Bázel, közelebbről az egyetem teológiai fakultása az egyik központja

3

. Az itteni egyetemre iratkozik be a kapcsolatok megújulásának kezdetén, 1852-ben két magyar hallgató, és a következő mintegy ötven évben, pontosabban 1897-ig 67 magyarországi és erdélyi diáknak adott otthont a Teológiai Alumneum

4

. Bár többségük német ajkú lutheránus, de a reformátusok között megtaláljuk Márk Ferenc

5

, valamint Csiky Lajos

6

, Erőss Lajos

7 debreceni lelkészprofesszorok nevét is. Ennek az Alumneumnak volt lakója 1897/98-ban Veress István, a Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőintézetének későbbi igazgatója. Sályi Veress István Dengelegen született 1871-ben, apja református tanító volt. Debrecenben, a Református Kollégiumban tanult, 1897-ben szentelték lelkésszé, majd a Bázelben töltött év után Bethlenben, a Bethlen családnál nevelősködött. 1990-tól Réven, 1906-tól Bihardiőszegen lelkész. Bécsben teológiai, majd Kolozsvárott bölcsészeti doktorátust szerez. 1913ban lesz a debreceni Tanítőképzőintezet igazgatója, ezt a tisztet 1937-ig látja el. 1943-ban hunyt el

8

. 1. Zsindely Endre: Svájci—magyar protestáns kulturális kapcsolatok a történelem folyamán. In: Helikon. Világirodalmi figyelő 1984/2—4. 245. 2Dezsényi Béla: Magyarország és Svájc (Budapest, 1946) 167. 3. Ernst Stähelin: Magyarország és Bázel kapcsolataiból. In: Tovább. . . Emlékkönyv Makkai László 75. születésnapjára. (Debrecen, 1989.). 17—35. 4. Veress István: A baseli theologiai alumneum. In: Debreceni Protestáns Lap 1897/49, 607—609. 5. Márk Ferenc (1848—1931) református lelkész, egyháztörténész. Debrecenben, majd Bázelban, Edinburghben Halléban tanul, Jénában bölcsészdoktorátust szerez. 6. Csiky Lajos (1852—1925) református lelkész, a gyakorlati teológia professzora Debrecenben. 7. Erőss Lajos (1857—1911) 1899-től teológiai professzor Debrecenben, 1908-tól a Tiszántúl református püspöke. 8. L. Somorjai László nekrológját In: A Debreceni református Kollégium Tanítóképzőintézetének és Líceumának évkönyve az 1943—44. iskolai évről. (Debrecen, 1944.) 1—2. 367