A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti és fotókiállítások Debrecenben 1919–1944 között

Az olasz—magyar barátsági szerződés megkötése arra ösztönözte (vagy kötelezte?) a Mű­pártoló Egyesületet és a budapesti partnereiket, hogy olasz—magyar kiállítást rendezzenek Debrecenben. 1929. december 29-én nyílt meg öt olasz alkotó (köztük Mario Hajnal, magyar származású fiumei festő), Rudnay, Thorma, Glatz, Fényes, Vaszary, Koszta, Szinyei, Med­nyánszky, Perimutter műveiből a reprezentatív, 200 művet számláló tárlat, amelyen a debre­ceniek közül Balezer, Bánszky, Csűrös, Dienes, Gáborjáni, Toroczkay alkotásai szerepeltek. Bár soha nem látott sajtókampány övezte a Képzőművészek Országos Szövetségének 1937­es kiállítását, az ismertetőkből nem derül ki, hogy melyik intézmény, szerv volt a helyi rende­ző. 1937. április 28-án nyílt meg a Kereskedő Társulat dísztermében ez a reprezentatív kiállí­tás, amelynek védnökei a város vezetői voltak. Huszonhét művész — többek között Aba Nó­vák Vilmos, Csók István, Berény Róbert, Egry József, Bernáth Aurél, Fényes Adolf — állított ki százötvenhárom festményt. A kiállítás rendezője Tihanyi János Lajos volt, aki több, mint tizenöt hírt, előzetest írt pl. a Debreczen című lapban, s nyilatkozatokat, portrékat közölt Csókról, Iványi Grünwaldról, Aba Novákról. Ez volt a háború előtti utolsó nagy kortárs mű­vészeti bemutató. A háború idején két nagy országos jelentőségű kiállítást fogadott Debrecenben a Képző­művészek és Műpártolók Egyesülete: 1940 márciusában a Magyar Képzőművészek Egyesüle­tének tavaszi tárlatát: 140 alkotó 182 művét. A házigazdákat Balezer, Bánszky, Menyhárt, Nagy Ferenc, Nagy Sándor János és Toroczkay Oszvald képviselte egy-egy művével. Ezen a tárlaton sok kétes érték került bemutatásra, az 1943. november 28-án nyíló grafikai kiállításra azonban semmi rosszat nem mondhatunk. Szőnyi István, Varga Nándor Lajos, Vadász Endre, Zádor István, Gáborjáni Szabó Kálmán 30—80 darabos kollekcióját méltó módon egészítette ki Conrad Gyula, Gy. Sándor József, Toroczkay, Bánszky, Ballá, dobi Oláh István, Menyhárt, Tar Zoltán és mások hat-nyolc darabból álló fametszete, rézkarc anyaga, rajza. A Műpártoló Egyesület mellett az Ady Társaság fogadott vendégeket, így a Képzőművé­szek Új Társaságát 1929. november elején a Kereskedelmi Akadémia dísztermében. Borne­missza Géza, Kmetty János, Perlrott-Csaba Vilmos, Gráber Margit és Schossberger Klára száz műve került közönség elé. A kiállítást Juhász Géza nyitotta meg, Vadász Endre népsze­rűsítette a sajtóban. 11 A száz műből tizenegyet vásároltak meg. Az Ady Társaság rendezésében 1934-ben két ízben került sor ismét budapesti művészek meghívására. Az 1934 februárjában nyíló III. csoporttárlaton Csók István művei szerepeltek. Február 25-én nagyszabású országos tárlatot nyitottak a Déri Múzeumban dr. Ady Lajos el­nökletével, Pécsi Pilch Dezső rendezésében, Aba Nóvák Vilmos, Csók István, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Pécsi Pilch Dezső, Szőnyi István festményeiből, grafikáiból és Köves­házi Kalmár Elza szobraiból. A debreceniek nemcsak fogadtak kiállításokat, hanem el is vitték műveiket más városok­ba, elsősorban vidékre. Főként a Műpártoló Egyesület tagjai vettek részt 1928—32 között az úgynevezett városközi tárlatokon, vándorkiállításokon, amelyeket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán láthatott a közönség. A vidéki művészcsoportok közül a szegediekkel tartott kapcsolatot az Ady Társaság. Em­lítsük meg Félegyházi, Gáborjáni és Vadász Endre szegedi bemutatkozását, Buday György debreceni kiállítását. Másfél évtizednyi előkészítés után 1941-ben került sor Budapesten, a Nemzeti Szalonban a Debreceni festők című csoporttárlatra. Az Ady Társaság szervezte a kiállítást, de végül hat művész ötletszerű bemutatkozása lett. A megjelent rangos kritikák egyike sem méltatta, nem is méltathatta a debreceni festőket, vagy az Ady Társaságot, mint csoportot, mint közös mu­ll. Vadász Endre: A Képzőművészek Új Társasága három világhírű tagjának reprezentatív kiállítása a Kereskedő Társulat dísztermében = DFÚ, 1929. nov. 10. 276

Next

/
Thumbnails
Contents