A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - Magyari Márta: Nagyböjti táplálkozási rend Hajdú-Bihar megye görög katolikus falvaiban

löpön cinkének nevezik, tetejére olajban pirított hagymát tesznek. Nyíracsádon ugyanezt nevezik gancának, Fülöpön pedig csak a kukoricaliszttel készült változatát.

25 Bagamérban krumpli lencsének, Pocsajban krumpli móringnak,

26 Vértesen szuszogó krumplinak hívják a burgonyapépet, a böjtön kívül fogyasztják zsírral, tepertővel, libamájjal, pörkölttel is. A szemes babból főzött pépes étel, a tört bab, vagy tört paszuly egykor szintén általánosan ismert böjti eledel volt, ma már ritkán fogyasztják. Többnyire fehér babból készült, a sós vízben megfőzött babot leszűrték és fakanállal összetörték, majd a levét visszaöntve lassú tűzön liszttel feltörték. A tetejére olajban hagymát pirítottak Álmosdon, Hajdúböszörményben és Fülöpön erre kevés paprikát is szórtak, Nagylétán fokhagymával ízesítették a babot, a tetejére hagymát sütöttek. Burgonyából a pépeken kívül is számos olyan egyszerű étel készíthető még, melyek a bojtos napokon is fogyaszthatóak. Nyíracsádon és Fülöpön fojtott krumplinak, Bagamérban dinsztolt kolompárnak nevezik azt az ételt, amely úgy készül, hogy a hagymás, paprikás zsírba beleforgatott nyers burgonya szeleteket kevés víz hozzáadásával fedő alatt puhára párolják. Aludttejjel vagy savanyú káposztával fogyasztják.

27 A nyersen megreszelt burgonyából és lisztből kevert masszából sütött étel neve Nyíradonyban és Nyíracsádon lepcsánka, Fülöpön és Budaábrányban siligó, Hajdúböszörményben pedig lapótya. Kemencében sütötték ropogósra olajjal megkent tepsiben. Újabban serpenyőben is sütik bő olajban, s nyers tojást, fűszereket és fokhagymát is kevernek bele. Ugyancsak nyers reszelt burgonyából és búzalisztből kavarnak az előzőnél keményebb masszát és forró vízbe, mint a galuskát beleszaggatják, túróval vagy pergelt káposztával fogyasztják. Fülöpön ennek az ételnek töviskes, Álmosdon tövises, Nyíradonyban szúrós galuska a neve. Jellegzetes nagyböjti étel volt a kukoricakásából és savanyú káposztából készített böjtös töltött káposzta. A bűtös tőtött káposzta Pocsajban és Fülöpön egyaránt úgy készült, hogy olajban pirított hagymával keverték össze a kását és így töltötték a káposztalevelekbe sós vízben megfőzték, majd berántották. Pocsajban ezt az ételt a nagyhéten is fogyasztották.

28 Napjaink25. „Főzött édesanyám cinkét. A krumplit meghámozta, hosszúkás darabokra vágva megfőzte. Ha már jól megfőtt, a levét leszűrte, így jobban meg tudta törni. Ha megtörte visszaöntötte rá a levét és visszatette a fazekat a spórra, de már csak a plattra, nem a lyukra. Amikor újra felforrt búzaliszttel feltörte. A spór szélére húzva sokáig törte, mikor már szép simára kidolgozta tányérokba rakta. Főzött még édesanyám gancát is. Ugyanúgy készítette, mint a cinkét, csak a gancát máléliszttel törte fel. Jó volt ez is, de a cinkét jobban szerettük." Sass Jánosné i. m. 4. 26. „A krumpli móring az olyan, hogy a krumplit rendesen megfőzi, megtöri, egy kicsit megolajozza, egy kis borsot tesz rá. A levibe tesz egy kis tésztát és akkor mán megvan az ebéd, a leves is, meg a második is. Ezt megcsinálta máskor is anyám, ha sütött egy kis szalonnát rá, akkor mán nem vót böjtös, de a krumpli móringot általába mindig pénteken csinálta." (Oláh Mihályné, szül. 1930., Pocsaj.) 27. „A hagymás, paprikás zsírt odatesszük, a kolompirt vagy karikára vágtuk, vagy hosszabbra, akkor abba a zsírba bele, megkavargattuk, oszt egy kicsi vizet alá, befedtük, abba főtt meg. Káposztát vettünk ki egy-egy tányérra, arra rá a kolompirt, de hát nagyon jó vót." (Karácsony Jánosné, szül. 1929., Bagamér.) „A fojtott krumpli, karikára vágva, hagymás paprikás olajba mostuk bele, megsóztuk és csak kevés vizet öntöttük rá és jól pászoló fedővel fedtük le. Ezt csak nagy kasztojba lehetett főzni. Aludtejjel vagy savanyú káposztával ettük." Sass Jánosné i. m. 5. 28. „Egy kis fej hagymát pirítottak olajba, abba beletette a kását, azt megfokasztotta, ott abba a hagymás olajba és akkor betöltötte savanyú káposzta levélbe. Kis borsot tett bele és egy kis paprikát, megfűszerezte, ez vót a bűtös töltött káposzta. És abba nincs hús egyáltalán és még azzal dúsította, hogy rántást csinált rá, paprika is vót benne, így csinálták az öregeink." (Oláh Mihályné, szül. 1930., Pocsaj.) Álmosdon süldő néven ismerik ennek az ételnek a változatát, itt a töltelékbe szalonna csikót is helyeznek. Lengyel Sándorné, i. m. 49. 264