A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - Magyari Márta: Nagyböjti táplálkozási rend Hajdú-Bihar megye görög katolikus falvaiban

Magyari Márta Nagyböjti táplálkozási rend Hajdú-Bihar megye görög katolikus falvaiban* A mai Magyarország területén a görög katolikusok a negyedik legnagyobb vallásfelekezetet alkotják. A görög katolikusok döntő többsége három északkelet-magyarországi megye — Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar — területén él. Jelen dolgozatomban csupán a legdélebbre fekvő megye falvaiban végzett terepmunka eredményeit mutatom be. A nagyböjti, a húsvéti ünnepeket megelőző időszak táplálkozási szokásainak vallásfelekezethez kötött vizsgálatát az indokolja, hogy egyfelől a különböző tiltások eredendően egyházi eredetűek, másfelől a görög katolikusok böjti hagyományai több ponton eltérnek a római katolikustól, és jelentősen különböznek a református hagyományoktól. Általánosságban a görög katolikusoknál a böjt megtartása jóval szigorúbb.

1 A nagyböjti táplálkozási rend, a böjtölés szokása az emlékezettel elérhető időben — a századfordulótól napjainkig terjedő időintervallum regisztrálható néprajzi eszközökkel — jelentősen módosult. A jellegzetes böjti ételek bemutatásán túl ezért törekszem arra is, hogy megjelöljem, mely időszakban volt általános készítésük, fogyasztásuk, valamint, hogy a böjtölés megítélése az idők folyamán hogyan változott, nem és kor szerint kik azok, akik a böjti fegyelmet kötelezően betartják, és kik kapnak felmentést alóla. A böjt, a böjtölés egyike a legrégebbi kultikus szokásoknak, eredendően az ételtől, italtól, sőt a nemi élettől való teljes vagy részleges tartózkodást jelenti.

2 A rövidebb-hosszabb ideig tartó ételtől, italtól való tartózkodást, amely a kultikus gyakorlattal összefüggő szokás volt, *A tanulmány a T 018226 sz. OTKA pályázat támogatásával készült. 1. Bartha Elek: A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Magyar néprajz VII. (Budapest, 1990.) 425—442. 431. Témánkhoz tanulságos módszertani szempontokat és összehasonlító adatokat kínálnak a következő munkák: Morvay Judit: Az ünnepi táplálkozás a Boldva-völgyében. = Ethnographia. LXI. (1950.) 148—171.; Kisbán Eszter: A népi táplálkozás alakulásának problémái. Műveltség és hagyomány V. (Budapest, 1963.) 189—201.; Szabó László: A nagypénteki és húsvéti táplálkozás a beregi Tiszaháton. In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve IV—

V. (Nyíregyháza, 1964.) 129—39.; Schwalm Edit: Nagyböjti táplálkozás Észak-Heves megye palóc falvaiban. In: Az Egri Múzeum Évkönyve X. (Eger, 1973.) 305—315.; Bereczki Ibolya: Csépa népi táplálkozása. In: Csépa Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás nép életéből I—

II. (Eger—Szolnok, 1982.) I. 177—227.; Niedermüller Péter: Kalendáris szokások. In: Egy szlovák falu a Bükkben. (Miskolc, 1984.) 313—329.; Petercsák Tivadar: Népszokások Filkeházán. (Debrecen, 1985.); Cservenyák László: Nyírcsaholy karácsonyi és húsvéti ételei. In: Kultúra és tradíció I—

II. (Miskolc, 1992.) I. 351—354.; Bodnár Mónika: Húsvéti táplálkozási szokások a történeti Abaúj-Torna megyében. In: A miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei 28. 60—63. Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében. (Debrecen, 1993.) A Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei 52. 2. Bibliai kislexikon. (Budapest, 1978. írta és szerk.: Gecse Gusztáv és Horváth Henrik) 259