A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

Úgyszintén nagyszebeni egy kisméretű apró kancsó, amelyet elsősorban írószaruval készített jellegzetes „szegfűs" díszítéssel látott el mestere.

206 Sajátosnak tűnik a fül melletti függőleges spiráldíszítmény. 1757-es évszámmal ellátott. Bizonyosan a Barcaságban készültek a következő bokályok, viszonylag kevéssé öblös, széles nyakú edények ecsetes díszítéssel. A fehér engobon kék díszítés függőleges felépítésű, szimmetrikus stilizált levél és virágmotívumokból áll, száján és öble alsó részén hullámvonal. Az egyik bokályon a talprészen is találunk díszítményt, ami a másik két edényen üres felület. Ilyen megoldás a barcaújfalui edényeken látható (37. kép).

207 Seres András brassói készítésűnek tartja az ilyen edényeket (38. kép).

208 Hasonló, bár elnagyoltabb a díszítménye egy kisebb méretű bokálynak, szinte ötletszerűen húzott vonalakból kialakított leveles díszítőelemeivel,

209 amelynek a talprésze már nem díszített. A függőleges ecsetes díszítmény alapján itt ismertetem azt a bokályt, amelyen az egyenes száron szimmetrikusan ülnek az ovális „akáclevelek".

210 Ennek a díszítőelemnek a kapcsán soroljuk ide (38. kép).

211 Jellegzetes csoportot alkotnak a homoróddaróci edények, a kék mintával díszített fehér engobos kerámia. Készítési helyként a Homoróddaróc, Segesvár—Nagyszeben közötti területet vélik.

212 Két időszakra osztják a készítés időt illetően ezeket az edényeket. Az első periódus 1730-tól 1830-ig tartott, a második 1890-ig.

213 A Déri Múzeum daróci bokályai mind az első periódusban készültek. A legkorábbi 1761es évszámmal ellátott, széles nyakú edény. Csíkok közötti hullámvonal övezi a szájperemet és a díszítmény alsó részét az öblén. A díszítmény ecsetes, félkör alakú napraforgóvirágban látható az évszám, amelyből tulipánszerű motívumok ágaznak ki (39. kép).

214 A következő bizonyosan későbbi edények díszítménye vízszintesen tagolt, az előbb említett hullámvonalas minta a vállon osztja a díszítményt. A legkorábbinak tűnő bokályon egy-egy zöld sáv látható a kék vonalak között. Jellegzetes díszítőeleme a félkörívbe foglalt tulipán, ez a szár nélküli virágforma több edényen is feltűnik.

215 Formailag a viszonylag széles nyakú típusba sorolható az a bokály, amelynek fő díszítőelemei a szív alakból emelkedő levelek, az alattuk lévő kettős kacskaringóval pontos másuk a brassóiként említett első edénynek.

216 Öblösebb, szűkebb nyakú egy következő forma, az ide sorolható három edény díszítményében igen hasonló. A nyak és az Öböl sávjában egymástól független motívumok sorakoznak — tulipánok és levelek

21 (40. kép). Az 1809-es évszámmal ellátott bokályon a vonalak mangánlilával festettek. Díszítménye az előbbiekhez képest egyszerűsödött, felállított oválisokból áll, öblén a tulipánok és leveles ágak váltakoznak. 8 206. Kresz Mária 1972. 238. 18. kép, Hoffmann, Herbert 1956. I. tábla h. kupa. 207. Leltári szám: V. 1905. 20. M.: 20 cm. 208. Seres András 1971. 383. Hasonló edényt mutat be 393. 4. kép és Eichhorn, Albert 1967. 60. rajz. 209. Leltári szám: V. 1905. 20. M.: 20 cm. 210. Leltári szám: DGY. 178. M.: 25 cm. Déri György Brassó megyében gyűjtötte. 211. Erről lásd Eichhorn, Albert 1967. 72. 212. Hoffmann, Herbert 1956. 33—34. 213. Kresz Mária 1983. 213. 214. Leltári szám: DGY. 9. M.: 24,5 cm. Székelyföldről származik. 215. Leltári szám: DF. 7/276. M.: 24,2 cm. 216. Leltári szám: V. 1905. 19. M.: 19,5 cm. 217. Leltári számuk: DGY. 14. M.: 20 cm. Gyűjtési hely Székelyföld. V. 1931. 201. M.: 20 cm. V. 1905. 14. M.: 20 cm. 218. Leltári szám: V. 1931. 203. M.: 20 cm. 233