A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

Ugyanezek a hármas levelek övezik egy másik bokály palmetta virágos díszítményét. A minták széle itt is barnával konntúrozott, ami a korai zilahi edények jellegzetessége

80

, így ezeket a bokályokat a XIX. század elejéről eredeztetjük (17. kép). Mivel abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Kós Károly feldolgozta a zilahi fazekasság történetét, a következő tárgyak meghatározása nem okoz nehézséget.

81 Már a sajátos díszítményt látjuk azon a bokályon, amely lazúros díszítésű.

82 A kék lazúrral körvonalazott leveles-virágos díszítményben a szimmetrikus hármas levelek és virágok mutatják, hogy valószínűleg a XIX. század második felében készült, ekkor vált elterjedtté ez a technika. Az előbbi díszítmény margarétája ismétlődik három zöld koszorúba foglalva egy másik bokályon, amelynek nyakán pontozott háromszögek és barna rombuszok váltakoznak.

84 Itt már megjelenik a díszítményben a narancsvörös szín, amely viszonylag késői készítését mutatja (18. kép). A harmadik zilahi bokály öblén három mezőben átlóban hajló ágakon az ismert jellegzetes levél- és virágmotívumok, szintén kék körvonalazással (19. kép).

85 Ez utóbbi kettő Bánffyhunyadról származik, ami kalotaszegi kedveltségüket bizonyítja ismételten.

86 Kós Károly szerint a régi kancsóformát szorította ki ez a keskenyebb aljú edény.

87 A legkönnyebben meghatározható csoportot a tordai bokályok képezik. Itt ismét Kresz Máriára hivatkozhatunk, aki időrendet állapított meg az előbbiekben már említett habán hatást tükröző, esetleges Tordán is készülhetett színes mintás bokályok és a most ismertetendő kék, illetve sötét alapú edények között. Úgy vélte, hogy a színes mintásak, a kettős koronájú fával díszítettek a koraiak, az 1840—50-es években készültek. Ezeket követik a kék díszítésűek az 1870-es évektől, míg legújabbak a sötét alapszínűek az 1880—90-es években készültek.

88 A Déri Múzeum tordai bokályai között legtöbb a talán legjellegzetesebbnek tartott, Kalotaszegen kedvelt kék díszítésű. Díszítmény szempontjából két csoportba sorolhatók. Nagyobb részük virágos mintájú. A nyakon és az edény öblén tulajdonképpen ugyanazok a rózsák és levelek alkotják a vízszintesen futó díszítményt. A nyakon középen helyezkedik el a virág és abból hajlik két irányba a szimmetrikus leveles-bogyós ág. A nyak egyöntetűségével szemben az öbölrész díszítése variációkban gazdagabb. Az egyik csoportnál a virág két oldalán ugyancsak egy-egy hajló leveles ágat láthatunk csak nagyobb méretben.

89 A következő csoportnál a leveles ágak megkettőződnek.

90 A harmadik csoportot az jellemzi, hogy az öböl sávjában a leveles ágak után újból virágfejek következnek.

91 A következő csoportnál az öböl díszítésének a közepén egy rácsmintával díszített elemből indulnak ki a virágos ágak, amelyeket leveles ágak követnek (20. kép).

92 78. Erre a sajátosságra Csupor István hívta fel a figyelmemet. 79. Leltári szám: Sz. 1911. 106. M.: 20,5 cm. 80. Kresz Mária 1991. 73. Zilahi eredetét alátámasztja, hogy az ajándékozó szerint Szilágy megyéből került Debrecenbe. 81. Kós Károly 1974. 58—102. 82. Leltári szám: V. 75. 46. 1. M.: 19,2 cm. Hasonló Domanovszky György 1981. II. 119. kép. 83. Kós Károly 191 A. 87. 84. Leltári szám: DGY. 57. M.: 21 cm. A nyakmintát lásd Kresz Mária 1991. 363. Jobb szélső bokály. 85. Leltári szám: DGY. 479. M.: 22,2, cm. 86. Kresz Mária 1991. 73. 87. Kós Károly 191 A. 88. 88. Kresz Mária 1991. 72. 89. Leltári szám: V. 83. 4. 1. M.: 22,8 cm, III. 67. 11. 1. M.: 25,5 cm. 90. Leltári szám: V. 1931. 194. M.: 24,2 cm. 91. Leltári számuk: V. 73. 39. 1., m.: 22,5 cm, V. 73. 40. 1. M.: 24,6 cm, V. 83. 5. 1. M.: 22 cm. V. 73. 41. 1. M.: 23 cm, V. 83. 103. 1. M.: 22,5 cm. Hasonló Kresz Mária 1991. 264. kép bal szélső. 92. Leltári számuk: V. 85. 4. 1. M.: 24,3 cm, Sz. 1909. 267. M.: 24 cm. 216