A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

A gránátalma hasonló megoldása mellett egy háromszirmú virág, valamint a fül melletti rácsminta, a fül csíkozása kapcsol ide egy nagyméretű bokályt, amelyen a központi díszítményt az ismert fél virágon ülő barna madár alkotja, hátán zöld virággal. A szájperem alatt kék-zöld színezésű levélkompozíció. Az oldalsó gránátalmás ágak enyhén hajlanak, közepükön az említett kék virággal (8. kép).

54 Az alak hasonlósága mellett a hajló hármas gránátalmák és a virágkompozíció, a szájperemből lehajló levéldísz, a sárga bogyók, a fül hármas csíkozása kapcsolja ide a következő madaras bokályt, amelynek színezésében a vörösbarna szín a száj és az öböl alján lévő csíkban jelenik meg,

5 1846-os évszámmal ellátott. Ez a vörösbarna szín egy újabb madaras bokályon már a díszítménybe is benyomul kisebb levélként. Itt már a díszítmény is változáson megy át. A madár zöld-vörös félköríves virágon áll, a kétoldali virágbokorban az ismert háromszirmú virág mellett a gránátalmák egyikét sárga gyümölcs váltja fel. Kapcsolata a csoporthoz esetlegesebbnek tűnik az előzőekknél (9. kép).

6 Ugyanez a sárga gyümölcs tűnik fel egy szarvasos bokályon. A hátranéző sárga szarvas lábai között látható a virágos ág, rajta az említett sárga motívum. Két oldalán stilizált fa tövében kék virág. Alul-felül barna csíkok között kék sáv.

5 Az előbbiekben említett virágos gránátalmás kompozíció díszít egy másik szarvasos bokályt, amely 1813-as évszámmal ellátott. A díszítményt itt is kék sáv fogja közre (10. kép).

58 Ügyetlen kivitelben látjuk viszont ezt a virágos díszítményt egy metszett nyakú és talprészű, bordázott nagyobb méretű bokályon, amely formailag is a habán edényeket követi.

9 A kék virág, barna gránátalma mellett a harmadik elem kis levéllé alakult, viszont megvan a szájperem alatti lecsüngő levélkompozíció.

60 A meglehetősen ügyetlen rajzú madárnak a mellrésze-begye erősen kidomborodó. Ez utóbbi csoport esetében gondolkodásra késztethet az, hogy már a formában erőteljes habán hatást figyelhetünk meg több esetben. Ez feltételezhetően közvetlen kapcsolatot jelenthet az eredeti habán edényekkel. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt véljük, hogy ezek alapján a sokat említett központok közül Kolozsvárra gondolunk, ahol a városi tanács 1732-ben engedte meg a helybeli fazakasok készítményénél jobbnak tartott „jó szép bokály kancsók" árusítását.

61 Valamivel könnyebb talán a helyzetünk annak a csoportnak az esetében, amelynek tagjai első látásra különböznek a váradinak, mezőtelegdinek véltektől, de még az esetlegesen Tordához kapcsolhatóktól is. Itt mutatható ki talán a legerősebb késő habán hatás a díszítményben. A legszembetűnőbb ez azon a látszólag zavaros mintájú bokályon (11. kép)

62

, amelynek viszont azonnal megfejthetjük a díszítményét, ha összevetjük egy győri bokálynak nevezett valószínűleg Dejtén készült darabbal, a kettős koronájú fa teljesen elcsökevényesedett rajza mellett a hasonló palmetták mutatják ezt.

63 54. Leltári szám: DGY. 17. M.: 27,3 cm. 55. Leltári szám: V. 49. M.: 22 cm. 56. Leltári szám: V. 1931. 204 M.: 21,8 cm. 57. Leltári szám: V. 1905. 8. Ez is erőteljes habán hatást mutat. 58. Leltári szám: DGY. 18. M.: 21 cm. 59. Leltári szám: DGY. 48. M.: 23,9 cm. Formai előzményként lásd Déri Múzeumban DGY. 468. leltári számú tárgyat, amelynek gyűjtési helye Kolozs megye. 60. Lásd az 56. jegyzetben szereplő bokályt. 61. Kresz Mária 1972. 231. 62. Leltári szám: V. 1905. 10. M.: 20,8 cm. 63. Az előképet lásd Kresz Mária 1972. 10. kép középső bokály. 211