A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról

sek, étkezési rendszabályok jellemzik őket. A hívő társadalmi és magánéletét is ellenőrzik. Hisznek a Szentlélek-keresztségben, és akik ebben részesültek, azoknak az Ige szerint nyelvek nemei is megnyilatkoznak. Tagjuk csak bemerített személy lehet. Az úrvacsora mellett a lábmosás rítusát is gyakorolják. ŐSKERESZTYÉN APOSTOLI EGYHÁZ Vallják Jézus második eljövetelét, de időpontot nem jelölnek meg. Az egyházat a Szentlélek vezérli, és az egyház az apostoloké, és a próféták meglétére épült fel. Hisznek Krisztus ezeréves békeországában. Vallják, hogy a feltámadáskor a lélek új testben támad fel. Az ember testi halála után lelke tudatos állapotban várja a feltámadást, és a végső ítéletet. Van örök kárhozat, a halál után már nincs lehetőség a bűnök jóvátételére. Életmódjukat mértékletesség, szigorú puritanizmus jellemzi. A KRISZTUSBAN HÍVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZET 1839-ben indult el a mozgalom Magyarországon. Hazánkban ez a legkorábbi protestáns szabadegyházi közösség. 1977-ben ismerték el államilag. Kezdetben megtagadják a katonai szolgálatot, később hajlanak a kompromisszumra, és csak a fegyveres szolgálat intézményét utasítják el. Az állampolgári esküt is biblia alapok okán ellenzik. Közösségeik szigorúan zártak, hitelelveik és életmódjuk feltűnően puritán. Bűnnek számít körükben az emberölés, a házasságtörés, az exogám házasság kötése. A vétkezőket a gyülekezetből való kizárással sújtják. A válást megengedhetetlennek tartják. A tízparancsolat és a hegyi beszéd alapján vallják a fegyvertelenséget. A hadkötelezettségnek fegyver nélküli szolgálattal kívánnak eleget tenni (vagy alternatív katonai szolgálattal). Csak teljes jogú tag vehet náluk úrvacsorát. A temetés egyszerű dísztelensége mindig is jellemző volt a nazarénusokra, a sírás-rívás tilos. EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG A metodista egyházból vált ki egy csoport, és a fenti néven alakított új vallásfelekezetet. 1981 októberével államilag is elismerik működésüket. Vallásgyakorlatukban sokat megőriztek a metodista valláshagyományokból. ÚJ APOSTOLI EGYHÁZ Első csoportjaik 1839-ben jelentek meg Magyarországon. 1989-ben ismerik el hivatalosan. Nevükből adódóan a Szentírás „Apostolok Cselekedeteit" tekintik példaadónak liturgiájukban. Az egyház feje a Főapostol. Központjuk Ausztriában van. A HIT GYÜLEKEZETE Története kb. egy évtizedes múltra tekint vissza Magyarországon, ugyanis a közösség 1979-ben hét tagból álló imacsoportból indult fejlődésnek. 1989. május 26-i hatállyal nyilvánították törvényesen elismert vallásfelekezetté. Hitelveikben evangéliumi alapokon állnak, de emellett ez egy tipikusan karizmatikus vonásokkal felruházott vallási közösség. Példaképül a korai egyház szellemi-erkölcsi arculatát tekinti. Vallásgyakorlatukban, kifejezési formáikban egy új stílusú zenei kultúra, művészet kialakítására törekednek. Igen aktívak a napi politikai kérdések megvitatásában, esetleges megoldásában. KÉSŐI ESŐ GYÜLEKEZET E vallási felekezet 1981-ben jelent meg Magyarországon. Önálló jogi elismerést még nem kaptak, az Evangéliumi Pünkösdi Közösségen belül kaptak helyet. Kifejezetten karizmatikus vonásokkal rendelkező vallási csoport. A Szentlélek munkáját, a Szentlélek-keresztséget pre197