A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról
újabb szabadegyházi csoportosulásokkal kell számolni. Különösen a karizmatikus vallási közösségek őrizték meg népszerűségüket. Bizonyos rivalizálás, pozicionális harcok, hitelvi kérdésekben való ütközések több mai szabadegyház életében előfordultak, előfordulnak. Van, amikor sikerül ezeket megnyugtatóan rendezni, máskor viszont egyes csoportok kiválásához, önállósodási törekvéseihez vezetnek. Vagyis a kivált hívek valamilyen bibliai, hitelvi, vallásgyakorlati specifikum alapján új néven, új szabadegyházi csoportosulást hoznak létre. Meg kell jegyezni, hogy a hatalmi törekvések mellett számolni kell az egyes emberek fokozott vallási-spirituális intimitásigényével is. (Az egyes szabadegyházakat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy bizonyos esetekben az új vallásfelekezetek létrejöttében, vagy egyes vallásfelekezetek szétszakadásában a következő tényezők játszanak domináns szerepet: a hitelvi különbözőségek, ellentétek, a kegyesség megélésének eltérő módja, új utak keresése és bizonyos fokig a hatalmi törekvések is.) A magyarországi szabadegyházak hazánkban is állandó változásban vannak, ezért állandó képet igen nehéz lenne róluk adni. Az evangéliumi szabadegyházi közösségeket fel lehet osztani egyrészt karizmatikus és nem karizmatikus vonásokkal rendelkező közösségekre, másrészt a magyar államhoz való jogviszonyuk alapján. Közös jellemzőjük, hogy evangéliumi tanítások alapján keletkeztek, és indultak virágzásnak. Ennek megfelelően sok vonatkozásban hasonlítanak egymásra, és csak bizonyos teológiai, vallásgyakorlati kérdésekben képviselnek eltérő álláspontot. A napjainkban működő magyarországi evangéliumi szabadegyházi közösségek közül a legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük. BAPTISTA EGYHÁZ Az egyik legrégebbi szabadegyházi közösség nemcsak hazánkban, de szerte a világon. (Gyökereit az anabaptizmusban kell keresni a XVI. században.) Létszáma, társadalmi súlya Magyarországon olyan nagy, hogy a történelmi egyházak mellett kell említenünk. Teológiájuk a Szentírás kizárólagosságán alapszik. Vallják, hogy a megigazulás csak a hit által lehetséges. Hiszik, hogy Isten minden bűnösnek felkínálja a Jézus Krisztus által szerzett megváltást. Vagyis az egyén maga dönthet arról, hogy elfogadja, vagy elutasítja ezt, és a megigazításban a hívő nem saját igazságos cselekedetei, hanem egyedül Jézus áldozata alapján, hit által részesülhet. Vallják a Szentháromságot. Az elfogadott ige a Szentlélek munkáján keresztül hat az emberre, és vezet az újjászületés mozzanatához. Hiszik, hogy az Isten az embert jónak teremtette. A Sátán hatására azonban az ember vétkezett, ezért a bűn uralma alá került. Viszont, ha a teljes evangéliumot elfogadja, és ennek megfelelő életmódot folytat, majd később megtér, és reménykedik az örök életben. A hívő keresztsége a Szentháromság nevében történik; ez a bemerítés. A bemerítéssel újjászületik az ember, és hitet tesz, hogy szakít bűnös életével és átadja magát Jézusnak. A válást csak házasságtörés esetén tartják elfogadhatónak. Hiszik, hogy az ember élete a halállal nem ér véget. A halálban a lélek különválik a testtől. Az eljövendő végítéletkor a lélek a feltámadott testtel egyesül. A gyülekezethez a tagokon kívül egyéb lelkigondozottak is tartoznak, a törekvők és a hozzátartozók, akik rendszeresen részt vesznek az istentiszteleteken. Lelkipásztoraik lelkészi képesítéssel rendelkeznek. Úrvacsorában csak a bemerített tagok részesülhetnek. Több helyen üdülőket, szeretetintézményeket tartanak fenn. Hitelveikben is olvasható, hogy más hívőkkel és világiakkal szemben is kifejezetten toleránsak, tisztelik a lelkiismereti és vallásszabadságot. Állampolgári kötelezettségeiknek mindig eleget tesznek, a gyülekezeti életet elsődleges fontosságúnak tartják. HETEDNAPOS ADVENTISTA EGYHÁZ Első gyülekezetei a múlt század utolsó évtizedében jelentek meg hazánkban. Fő jellemzőjük az eszkatológia, vagyis Jézus közeli második eljövetelében reménykednek. Ez az evangélium csúcspontja. Ez már küszöbön áll, de pontos idejét Isten nem jelentette ki, ezért minden időben készen kell állni. A végső dolgokról azt vallják, hogy a lélek nem jut sem a mennybe, 194