A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról

Fehér Agnes Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról I. A vallásosság reneszánsza, szekularizáció és rendszerváltozás Az 1990-es év a magyar társadalomban a vallás szférája, és a hitélet területén is gyökeres változást hozott. 1989-ben ennek már jól látható tendenciái jelentek meg. Mindenekelőtt megszűnt az Állami Egyházügyi Hivatal, mely mind a történelmi, mind a protestáns evangéliumi szabadegyházakat ellenőrizte, és kordában tartotta. A szabadegyházak nagy lélegzetet vehettek, mert feloszlott a Szabadegyházak Tanácsa is, mely 1948-tól „védte" a szabadegyházak érdekeit. A két megszűnt szervezet helyett viszont megalakult 1989. okt. 20-án az Országos Vallásügyi Tanács, mely az akkori magyarországi egyházakat, és vallásfelekezeteket tömörftette. A résztvevők az alábbi nyilatkozatokat fogadták el: „Az Országos Vallásügyi Tanács kifejezte azt az egységes véleményét, hogy elutasítja a türelmetlenség és a gyűlölet minden megnyilatkozási formáját, amely veszélyezteti a nemzet felemelkedését szolgáló békés átmenetet, a demokratikus jogállam kialakulását. Azok, akik a politikai, vallási, vagy kisebbségi türelmetlenség, illetve gyűlölet, esetleg antiszemitizmus történelmileg tragikus emlékű eszközeihez kívánnak nyúlni, határozott visszautasításra találnak a társadalom józanul gondolkodó erői részéről, és itt felszólítjuk a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek híveit, hogy az említett megnyilvánulások ellen mindannyian határozottan lépjenek fel." (Magyar Nemzet, 1989. okt. 21.) Az Országos Vallásügyi Tanács munkájába hitelvi okok miatt nem kapcsolódott be a Jehova Tanúi Közösség és a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet. 1990. jún. 14-ig még az alábbi szabadegyházi közösségeket jegyezték be hivatalosan: — Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezete, — Evangéliumi Szabad Eklézsia, — Krisztus Követői, — Megújulás Imacsoport Missziós Gyülekezet, — Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközössége, — Üdvhadsereg Szabadegyház. A vallásos magatartásformában a szabad vallásgyakorlathoz való jog most már nemcsak formális legalizálása egy új helyzetet teremtett. Sok esetben, ahol az aktív vallásgyakorlat látványos vállalása egyfajta ellenzéki, a fennálló hatalommal szembeni ellenállást reprezentálta, most elveszítette korábbi varázsát. Már nyíltan lehetett gyakorolni a hívő életformát. Az egyházak belső felépítésében, életében is az első szabad választásokkal sok vonatkozásban tiszta helyzet teremtődött. Már nem volt szükség az identitásvállalás, ill. a hatalomhoz való viszony ellentmondásai közötti lavírozásra, az állojalitásra. A lelkészek nem egy esetben előforduló opportunista magatartását már nem lehetett tovább megideologizálni. Ellenkező esetben híveik 189