A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odúlakó madárfajok populációdinamikai változása és diverzitása

1992-ben 3 mesterséges odúban történt seregély fészkelés. Minden kikelt fióka sikeresen kirepült. Mesterséges odúban másodköltést egyik évben sem tapasztaltunk. 1993-ban 6 költőpár telepedett meg nagyméretű B-típusú odúban. Minden fészekaljból történt sikeres kirepülés, néhány természetesnek tekinthető tojás- és fiókapusztulás mellett. Az eredetileg 5 tojásos fészekaljakban (4 fészek) minden esetben történt tojáspusztulás. A költésbiológiai jellemzőket éves bontásban a 4. táblázatban ismertetjük. 7. táblázat A seregély (Sturnus vulgaris) főbb költésbiológiai jellemzői a mesterséges fészekodúkban SERÍíGftLY 1990 1992 1993 Fészekszám 7 3 6 Összes tojásszám 30 15 28 Összes kikelt fiókaszám 20 14 23 Összes kirepült fiókaszám 15 14 21 Legkisebb/legnagyobb tojásszám 4/5 5/5 4/5 Legkisebb/legnagyobb kikelt fészekalj 4 4/5 3/4 Legkisebb/legnagyobb kirepült fészekalj 3/4 4/5 3/4 Átlagos tojásszám 4,28 5 4,67 Átlagos kikelt fiókszám 2,86 4,66 3,83 Átlagos kirepült fiókszám 2,14 4,66 3,50 6. Egyéb fajok 1991-ben sikeresen költött mesterséges odúban egy vörösbegypár. A 7 tojásos fészekaljból minden fióka kirepült. Itt jegyezzük meg, hogy 1992-ben odúban is épült vörösbegyfészek, sajnos azonban antropogén zavarás (de nem jelen vizsgálattal összefüggő) miatt mindkét odúban meghiúsult a költés. 1993-ban 2 további faj is megjelent a mesterséges fészekodútelepen. Sikeresen költött 1 pár kerti rozsdafarkú, mely 7 tojásos fészekaljából mind a 7 fióka kirepült. Az eddigi csaknem egy évtized alatt mesterséges fészekodúban a területen csak 1993-ban jelent meg a mezei veréb. 2 fészkelőpár is költött. Mindkét pár első költéséből 4 fióka repült ki, majd egy 3 fiókás másodköltést is megfigyeltünk. A fészkelő madárfajok mellett a kitett odúkat jelentős számban egy rágcsáló kisemlős, a mogyorós pele (Muscardinius avellanarius) is elfoglalta. 1990-ben 3, 1991-ben 8, 1992-ben pedig 10, 1993-ban 12 odút foglalt el pelecsalád (1. táblázat). A mogyorós pele megtelepedése madártani és természetvédelmi szempontból eltérő jelentőségű. Egyrészt e védett és alföldi régióban különösen megfogyatkozott számú kisemlős megjelenése és szaporodása mindenképpen figyelemre méltó. Azonban az sem elhanyagolható tény, hogy a mogyorós pele agresszív, fészekhódító is lehet {Juhász, 1985), és fészekfoglalása komoly konkurenciát jelent a cinegefélék számára. Másrészt a mogyorós pele a cinegetojások és fiókák predátorának számít {Burton, 1976). Ezt különösen felerősödve 1993-ban tapasztaltuk. Az odútelepen egyébként jelentős számú pele telepszik meg a téli hibernáció idejére. 17