A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Karacs Zsigmond: A váradi Kun-család históriája a XVII. századtól napjainkig

Melly dolognak alladóbb erősségéről ezen Divisionalis Levelünket saját kezünk kereszt vonásával meg erősítettük"

42 "Coram et per me Gábrielem Nagy mp"

43 A kettős földesi határon, — úgymint a valóságos földesi és az elpusztult Mezőszentmiklós területén — összesen 43 köblös és 15 vékás

44 földet bírt a Kun család a Domokos-örökségből, mely eddig is a határ tíz különböző helyén volt, most az osztállyal ez huszonnégy még kisebb parcellára bomlott. Kun István kezében mindössze 8 köblös és 4 vékás terület maradt. A Nagy család örökségéből, nagyanyjuk Nagy Ilona után gyaníthatólag hasonló nagyságú terület felett rendelkeztek. Mint láttuk Kun István 1792-ben már ebből adott az Inacson zálogba 5 vékás földet Ványi Sándornak 40 vforintért két esztendeig "az az Ugarlás Szerint Két Mag belőle kivételig". A törlesztés azonban nehezen ment; 1795-ben 3, 1799-ben 7, 1802-ben pedig 4 vonás forintot vett még fel, tovább növelve az adósságot. Nem találtam nyomát annak, mire használta Kun István az egymás után zálogbaadott földek után kapott summát, de egyik húzta maga után a másikat, amint egy 1795 évi zálogszerződésből kiderül: „A Szénás Laponyag dülejébe" három köblös földjét már előbb zálogba adta és most miután Domokos János osztályos atyafia magához váltotta, újfent neki is elzálogosítja 120 vonás forintért és egy márjásért mostantól számítva hét esztendei időtartamra, az előző évi zálogbaadás idejét Szent Mihály napját véve a kiváltás napjának. 1798-ban 14 márjásokat, 1802-ben újabb ötvennégy forintokat vett fel e föld terhére. Kun István (1739—1804) halála után özvegye Oláh Erzsébet próbál megállni a lábán. Az apja Dancsházi Oláh István az 1754/55 évi országos nemesi összeíráskor Földesen az armalisták között volt felírva, említésre méltó örökség alig maradt utána. A Kunék zálogszerződésére 1805-ben felírt újabb 12 forint felét még az elhunyt férj vette fel. Az özvegy ekkor már házépítésre gondol és megállapodik nemes Ványi Gáborral, aki a 12 Vforintot leteszi Domokos Bálintnak és a felépülendő ház ára megítéltetvén ráírják majd az előbbi föld majdani kiváltásához, „auctióba és három mag haszon vételre át fog adódni". Időközben felépült a ház, 1806. február 12-én már fel is becsülték nemes Széles János, nemes id. Szabó Bálint exmissus szenátor urak és nemes Szőke Miklós, valamint nemes Bíró András becsühöz értő mesteremberek:

45 42. Az osztálylevél birtokleírásait rövidítettük, példaként az eredeti szövegből egy részlet: „Az Inacson a Nádas Ároknál napkeletrül a Ns. Nagy Família, nap nyugotrul Kun Ersébeth Aszszony szomszédságában." — A földesi családok osztályleveleiben kialakult gyakorlattal ellentétben itt az egyességet megbontónak nem kell vinkulumot fizetni, hanem egyből a helység hadnagya előtt igazítják el vitás dolgukat. 43. Nagy Gábor rokon lévén, több alkalommal segített a Kun család iratainak elkészítésében, később 1810—13 között ő volt a helység hadnagya. 44. Egy köblös = egy katasztrális hold = 1600 rí -öl. Egy vékás = egy magyar hold negyedrésze = 1200 Qöl : 4 = 300n-öl. Az 1857-ben elkészült földesi kataszteri telekkönyvben így áll: „Ez adó-községben következő mérték szokásos, úm. Térmérték: egy hold szántóföld a, 1600 négyszögölével Cat holdra hozva át tesz egy holdat egy kaszás rét a, 1200 négyszögölével Cat holdra hozva át tesz 3/4 holdat egy kapás szöllő a, 200 négyszögölével Cat holdra hozva át tesz 1/8 holdat egy hold legelő a, 1600 négyszögölével Cat holdra hozva át tesz 1 holdat." Lásd: HBÖL. VI. \21ly

. 7. Vallomány, vagy telek könyve Földes adóközségnek. 45. Curi. Földes Hellység 1806k Esztendőbeli Jegyző Könyvéből ad Nro. 33. — Ki irta és ki adta N Ujfalusj Gábor mk Hites Notari a. 1806. d. 26 Febr. Magánkézben, Kun Gábor tulajdona. Anno 1806. d. 12. February Özvegy Kun Istvánná Oláh Erssébeth Aszszony Ns. Ványi Gábor által lett Házának építése e szerént betsüllődött. A címeres nemeslevél hátoldalán levő családi feljegyzések tudósítanak egy újabb, fél évszázaddal későbbi házépítésről: „Kun Miháj Idesapám háza Készült 1859" 173