A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Karacs Zsigmond: A váradi Kun-család históriája a XVII. századtól napjainkig

János is ott élt. Valószínű Nagy János látta és olvasta is a Kun család ármálisát. Két tanú: Szabó István 70 éves (az 1692-es összeírásban három ilyen nevű is van) és Bota István tudja és látta a Kun család ármálisát, mely most a Földesen lakó Kun Mihály kezében vagyon. A másik két tanú: Erdélyi János 74 éves (az 1692-es összeírásban szintén szerepel) és Mártony György nem tud az ármálisról, de mindegyik tanú hasonlóan vall arról "tudgya hogy nevezet Kun Mihálly édes Attya volt néhai Kun Pálnak, ez pediglen mostan Földesen lakó Kun Mihállynak édes nemző Attya volt." KÜZDELEM A BEILLESZKEDÉSÉRT Kun Mihály életének első huszonöt—harminc évét biztos helyhez kötni nem áll módunkban, mégha sejtjük is, hogy ez valószínű Földes lehet, sorsáról egyet-mást mégis megtudunk abból az előbb már idézett iratból mely árvaságát ecseteli: "Mikoron magam gond viselisire kelletöt jutnom, igazságomat Szeginysigemtül viseltetvin Nemessigem erant fel nem állíthattam, mivel Szüksigem ara nem liven mint hogy más Szolgája voltam, hanem Mostanában házasságra adván magamat akarván felállítani mint mas Armalistak."

20 A kérdéses időszak több tucatnyi adófizető, nemesi és mindkét réteget érintő földesi összeírását átnézve 1678-tól 1739-ig, melyek éppúgy nem voltak teljesek, mint az 1692-es Bihar megyei, Kun Mihály nevét első alkalommal az 1736. évi adófizetők összeírásában látjuk, az előbbiekből tudjuk, hogy ekkor már mint házas ember nemességigazolást kezdeményezett, ennek ellenére még 1737-ben is az adófizetők között találjuk.

21 Szabolcs vármegye 1738-ban igazolta Kun Mihály nemességét a II. Rákóczi Györgytől kapott ármális és az 1736-ban Bihar vármegye által foganatosított tanúvallomások alapján.

22 1738-ban már a nemesek közt írják össze. A család tagjai ettől kezdve 1848-ig mindig szerepeltek, az eleinte szinte évenként ismétlődő nemesi összeírásokban, Kun Mihály édesanyja a legrégibb földesi birtokos családból származó Nagy Ilona, Baán Kálmán szerint első ismert ősük Földesi Tamás fia András 1342-ben szerepel. A család később két ágra szakadt, a Földesi és a földesi Nagy nevet használják, a közös eredet megnyugtató tisztázására azonban még további kutatások szükségesek. Földessi néven 1449-ben Hunyadi János adományozott a családnak címereslevelet, amellyel és Szabolcs vármegye bizonyságlevelével Földesi András igazolta nemességét 1729-ben Bihar vármegyében. A földesi Nagy család kétségtelenül igazolható őse az 1572. évi török defterben is szereplő Nagy Borbás. A család földesi tekintélyét mutatja, hogy tagjai a XVIII. században tíz alkalommal álltak a községi közigazatás élén. Kun Pálné Nagy Ilona testvérének Gergelynek a gyermekei közül János (aki 1736-ban Püspökiben lakott) és Gergely 1754-ben nádori donációt kért és kapott a Földes melletti Mezőszentmiklósra, több osztályos társával együtt. 20. Tekintetes Nemes Szabolcs Vármegye eleiben nyújtandó Alázatos Instantiaja az belől irtnak. Az Tettes Vármegyének Leg Kisseb zolgaja Földesen Lakos Kun Mihálly. (1735?) Dátum nélküli irat a Kun család kezében. 21. SzSzBÖL. IV. A. 1. fasc. 40. No. 373. 1739. Conscriptio nobilium armalistarum ac arandatorum . . . In Possessione Földes: Michael Künn. 22. SzSzBÖL. IV. A. 1. fasc. 39. No. 290. 1738. Sunt Acta productionalis Nobilium ab Ao. 1730 usq. 1739. Az irat 23 földesi család nemesség igazolását tartalmazza. — SzSzBÖL. IV. A. 1. fasc. 39. No. 291., 292. 1738. 23. Baán Kálmán: A földesi Nagy család története és leszármazása. = Magyar Családtörténeti Szemle, 1942. IX. 196. — Karács Zsigmond: Forrásgyűjtemény a földesi családok történetéhez. Kézirat. — Uő: Földesi családok leszármazási táblái. (Kézirat.) 166