A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Vendégek az elepi Rickl-birtokon 1878–1906 között és 1920 nyrán

és "a hortobágyi expressel jöttek és mentek". 1906-ban imigy örökítik meg kintlétüket: aug. 8—9 jelenleg valának Sesztina Jenőné az urával, Hucika azonban kiásított bennünket e szép helyről s így 10-én korán reggel tulajdon szekerünkön elillantunk." (Hucika-Juliska, a legifjabbik Rickl leány). A Muraközy család (2.sz.m.), 1882 évi bemutatkozó látogatását követően szintén sok esetben látogatják meg a háziakat és írják be nevüket a vendégkönyvbe. Pl. 1886 július 25-én "itt voltam 8 hónapos házaskoromban kis feleségemmel dr. Muraközy Károly, ifj. Muraközy Károlyné. "1889-ben Muraközy László feleségével Varga Gabriellával, apósával Varga Károly debreceni bútorkereskedővel és sógornőjével Varga Vilmával. Sógora dr. Varga Elemér 1900ban van Elepen. 1902-ben Teleki Béla gyógyszerész és felesége Muraközy Janka három gyermekük: Janka, Barna és Elemér látogat ki. Muraközy Aladár 1903. aug. 23-án ezt jegyzi a vendégkönyvbe: "most már 2 és fél kg gomolyát vittem." Sesztina Jenőné Csanak Margit rokonsága se hagyja ki, hogy Eleppusztát meg ne tekintse. Csanak Jenő 1894-ben, Csanak József és neje gyermekeikkel Dodi, Margit (Dita), Géza és Bélával. Huzella Tivadar, Csanak vő is beírja nevét egy alkalommal a vendégkönyvbe 1901ben. 1898-ben "legeslegifjabb Csanak Dodi (Józsi) itt töltöttem 5 napot, sokat lövöldöztem, de sémit se lőttem. "1906-ben Csanak Dodi kihozta menyasszonyát Békéssy Ilonát (Patyit) édesanyjával Békéssy Lászlónéval együtt. Békéssy Ilona versikét írt a vendégkönyvbe. "Én vagyok a Patyi gyerek, Énekelnék, de nem merek, Hátam megett a lánysereg, S akkor kis nyelvem nem pereg! Patyi" 1906. aug. 13. Sesztina Lajos üzlettársa Weszter István és családja is kilátogatott néhányszor Elepre. 1894-ben Malvin lányukkal, 1900-ben már mindhárom gyermekükkel: Malvin Béla és Lillyvel. A Sesztina rokonsághoz tartozik még a Kovács család. Kovács Dánielné Sesztina Terézia 1887-ben, majd özvegyen 1891-ben található a vendégkönyvben. Fia Gyula és felesége 1888ban járt Peczefüreden. Végül unokája Kovács Annus dr. Mező Sándorné pedig 1920. aug. 7én férjével együtt. Számos más vendég is járt Peczefüreden és beírta nevét a vendégkönyvbe, így többek közt orvosok Debrecenből: dr. Ujfalussy József és családja, felesége, gyermekei, Géza, Mariska, Vera 1900—1906 közt minden egyes esztendőben. Dr. Csikós Sándor orvos 1894-ben feleségével és Antika (Antónia) lányával, aki később festőművésznő lett. Dr. Kenézy Gyula a debreceni bábaképzés későbbi igazgatófőorvosa 1890-ben. Végül a híres hortobágyi állatorvos Dely Mátyás 1888. júliusában.

1 Igen szép számmal jelentkeztek a Dalmy család tagjai 1882—1898 között. Dalmy nővérek, Dalmy Kálmán, Dalmy Barna, Dalmy Teréz, Dalmy László. 1898-ban illusztris vendégek írták be nevüket a vendégkönyvbe: Simonffy Imre Debrecen sz.kir.város polgármestere, Márk Endre későbbi polgármester, Soós Lajos. 1885 július 14-én ott járt Déri (Leidenfrost) Gyula író, aki valószínűleg e látogatás után írta meg a dolgozatom elején idézett szép tárcacikkét Eleppusztáról. Járt itt a debreceni fűszerkereskedő Mayer Béla és családtagjai: Emil, Pálma, Márta. A Király családból József és Gyula városi tanácsnok, Szőcs Ferenc kúriai bíró a Münnich rokonságból. Bárdos Géza a Debreceni Kereskedő Társulat Főtitkára 1895-ben. Lichtenstein József miskolci fűszerkereskedő és neje. 1890-ben. Vagy 1886-ban gróf Wilcsek Henrik, aki Rickl Gyula jogász- és lakó társa volt Pesten. 1903-ban Szabó Elek a Szabó Magda írónő édesapja. 16 Dely Mátyás hortobágyi állatorvosról Móricz Pál írt sok kisebb cikket többek közt a Hortobágyi legendák c. 1927-ben megjelent (Városi Nyomda, Debrecen) munkájában. 155