A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Vendégek az elepi Rickl-birtokon 1878–1906 között és 1920 nyrán

A másik leírás talán még érdekesebb, mert számot ad a kastély belsejéről is. Édesapám az ún. "Családi könyvben" irta le nagyapjának és az elepi kastélynak történetét. "Az 1848/49-es szabadságharc után, amiben Rickl AJntal Vilmos, mint verespántlikás szabadcsapat hadnagya majd főhadnagya vett részt és Aradnál meg is sebesült, hozzálátott, hogy keresztülvigye azon vágyát, hogy elepi birtokukon szép úrilakot építsen, ami sok munka után sikerült is neki. Maga tervezett oda szép kis kastélyt, közvetlen az Édesanyja által ültetett tölgy és akácos erdő mellé s remek angol parkkal vette azt körül, amelynek gondozására Hochenheimből hozatott kép­zett kertészt. A délibábos Hortobágy puszta szélébe csakhamar egy kis paradicsomkertet va­rázsolt, amelynek egzotikus fái és bokrai közt ezer és ezer szebbnél szebb rózsa és virág ön­tötte szirmaiból bódító illatát. Az új kényelmes, meredek tetejű, téglaalakú kis kastély, elől osz­lopos, hátul kiugró verandájával s két nagy füstölgő kéményével, igazán végtelen barátságosan és hívogatólag festett a pompás park közepén. 1. kép. Az elepi Rickl kastély. Olajfestmény Rickl Gyulától 1875. S amilyen csinosan nézett ki az épület kívülről, éppen olyan szép volt az belülről is. Öt szobából állott s a mellékhelyiségekből. Az óriás ebédlő falait művészi freskók díszítették. A belőle nyíló négy ajtó felett Dévény, Csobánc, Hegyesvár és Visegrád romjai hirdették az ősi dicsőséget. Az ajtóktól jobbra és balra levő nagy falterületeken, az itt tartani szokott víg aga­rászátok és vadászatok voltak megörökítve. Két kép bátor lovasrohamot ábrázolt, ahol nagy­szerűen felismerhetők voltak az egyes alakok, köztük Dragota Ignác, Rickl József Zelmos és Rickl Antal Vilmos számos más akkor élő egyén is. A harmadik képen valaki lepottyant a lóról s az feltartóztatta a futtatást és a lovasok körben állva lestek hány darabban szedik fel a boldogtalant. A negyedik kép vidám vadásztanyát mutatott be, hol garmadában hevert a zsákmány. Lobogó rőzseláng mellett kézről-kézre járt a kulacs a kormáspofájú cigányok húz­ták a szép magyar nótát. Egyik vendégszoba menyezetéről pedig Attila, Kinizsi, Kapisztrán és Werbőczi képmásai nézegettek lefele, fütyülve az egész Bach-kormányra. ...II. Antal Vilmos akkor érezte magát legboldogabban, mikor csendes nyári délutánokon, az elepi birtokán... ki­145

Next

/
Thumbnails
Contents