A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Vendégek az elepi Rickl-birtokon 1878–1906 között és 1920 nyrán
Nagybákay Antal Zelmos Vendégek az elepi Rickl birtokon 1878—1906 között és 1920 nyarán Édesapámtól, Nagybákay (Rickl) Antaltól örökölt nagy levelesládámban találtam egy keményfedelű kis 22 x 15 cm nagyságú füzetet csomagolópapírba kötve. Tetején kívül a borítólapon és belül az első oldalon 4,5 cm széles és 3 cm magas tojásdad alakú bélyegző, melynek közepén kivehetőleg egy csikós ül a lován, felette "Peczefüred", alatta "Eleppuszta" felírás, a széles végeken egy-egy fekvő kis latin kereszt. Címként a borítón "Peczefüredi vendégkönyv", a belső oldalon pedig Édesapám írásával a cikk címében megadott szöveg, azaz "vendégek az elepi Rickl birtokon 1878-tól 1906 és 1920 aug. hóban." Mielőtt a vendégkönyv tartalmával foglalkoznánk, ismerjük meg röviden Eleppuszta történetét. Elep 1328-ban még egyházas, falu, 1307-ben kapta Debreceni Dózsa mester a bajor Ottó királytól adományba, hogy hívéül megnyerje. 1411-ben mint a debreceni uradalom tartozékát Lazarevics István rác despota birtokai között találjuk. Ekkor már néptelenedő birtok és mint ilyen került ismeretlen időben és módon a debreceni polgárok kezére. Szilágyi Erzsébet, a debreceni uradalom földesúrnője 1480. évi egyik oklevele bizonyítja, hogy az elepi határt akkor is a debreceniek használták. 1 Elep és Fegyvernek ősi birtokokat a zálogos Macs, Hegyes és más pusztákkal együtt már a XVII. században szántás-vetés alá fogták az arra jogosult debreceni polgárok. A hivatalos földosztás nyilasok szerint történt 3—5—7 évenkint. Egy nyilas különben mintegy 9000 négyszögölnek felel meg. Elepen már a XVIII. században primitív szálláskertjeik voltak a búzaföldeket szántogató cíviseknek. 2 A Pecze-ér másként Fegyvernek-völgy Ondód, Hegyes és Eleppuszták lösztalajába vájta széles mély medrét. Macs puszta nyugati részén két ágon indul, előbb déli, azután nyugati irányt követve. Az elepi Vajdalaposon elposványosodik, vize a Büdös-éren a Köselybe szivárog. Innen tehát a Peczefüred vicces elnevezés. A Rickl család a XVIII. sz. végén ill. a XIX. sz. legelején telepedett meg Debrecenben. Rickl József Zelmos kereskedő, akinek már Édesapja is debreceni polgár volt, 1812. szept. 17én tette le a polgári esküt, és mint ilyen 1819-ben földosztás alkalmával az eleppusztai VII. dűlőben 6 nyilas tanyaföldet kapott. Vett hozzá még 1829-ben ugyancsak az eleppusztai VII. dűlőben 3 nyilas, majd 1830-ban Elep VI. dűlőben további 7 nyilas földet, ami összesen 16 nyilas tanyaföld. Ez a birtok azután — bár ő már 1829-ben meghalt — egészen 1855-ig állott 1 Zoltai Lajos: Debrecen sz.kir.város története legrégibb időktők 1963-ig. In Magyar Városok fejlődése. (Szerk. Kiszely Gyula I. Debrecen sz.kir.város. Bp.1931) 36. 2 1.1. sz. jegyzet 65. és 75. 3 Zoltai Lajos: Debrecen vizei. A debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai l.sz. (Debrecen, 1935). 27.n. és 35. 143