A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Történelem - Rácz István: Az Egyesült Államokba menekült szabadságharcos debreceni deák – Gáborjáni Szabó Sámuel
siker nélkül... Ott helyben kijelentették, hogy őt nem veszik fel, de engem, mint ügyesebb, könnyebben mozgó, kedv-teljesebbet elfogadtak. Ellenkezésem nyilvánítására Ravel azzal az ajánlattal kinált meg: minthogy Amerika minden nagy városába évenként folyton működve körutat tesz, és sehol két hónapnál tovább nem marad a társaság és minthogy másnap utaznak Mobille városba 46 két hétre, tehát oda ingyen, mindennel ellátva elviszen és vissza is hoz, két hétig legyek köztök, s ha megszeretem és amely napon belépésemet kijelentem, a többi balét társakhoz hasonlóképpen fog dijjazni: ingyen utazás, ellátás és heti tiz dollár fizetéssel. Meggondolván az önként kínálkozó szerencsét, hogy ingyen, kellemes társaságba utazhatom be az egész Amerikát, Don Juan de Montéiban név alatt hozzájok szegődtem és kétizbenni megszakítással három és fél évet töltöttem a mindég barátságos müveit emberek társaságába. Ez idő alatt az élet-oskolája e széles téren szerzett ösmereteim s élményeim bő tárházát, melynek legtöbbje saját személyem körül forog, nagyterjedelme miatt e rövid vázlat keretébe nem irom meg, csak néhány érdekesebb eseményeket említek fel... Furcsa volt, hogy az első utazásunkkor, a hajón már a költsönös bemutatások alkalmával, midőn nevemet kérdezték, azt elfelejtettem és a könyvet, a melyből felvett uj-nevemet olvastam, kellett előkeresnem és abból ki irván, betanulnom. Azonnal használható és alig nélkülözhető tagja lettem a társaságnak, ugy a Pantomimia (néma játék), mint a kötél-táncz (Blonden-Dübousché-val s.s.t.), valamint a negyvenként tagból álló baletnél. Akkor tavaszon jártuk be a déli részeket St. Louise, Louisville, Charleston, Alabamma s.a.t. 47 Nyáron az északi részen levőket, és ismétlődött változatosan előre megállapított sorrendben. 1854 Julius hóban voltunk először Bufalóban 48 a Niagara vízesésnél, honnan a Niagara folyó túlsó partján eső Canadába — angol birtok katonai erődítménnyel —, ott is szétnéztem... 9 azaz kilencz hónappal későbben Cincinnati városba 49 létünk alkalmával találkoztam az öreg Szalay László volt ezredes 48/9-ben kormány biztossal, a ki Cincinnátiába Vine nevű hotelt birta (15 ezer dollár berendezéssel), azonban képtelen lévén annak kezelésére, engem, a jövedelem fele megosztásával, ott tartott, a balét társaságtól, bár nehéz sziwel, de ott elmaradtam. A jól menő, viruló üzletet félév múlva nagy szerencsétlenség érte, a mennyiben az öreg Szalay bácsi meghalt. Távirati utón értesítvén a Ravel truopot, dolgaim rendbe hozatalával azonnali csatlakozásra kért. Baltimoreban 50 már nállok voltam, de csak pár hónapig, mert 1855k év Jun 22-kén, a mikor az orosz-török háború folyamán 51 az Angol hadsereg amerikában Toborzott egyének által pótoltatott, engem az akkor Washingtonban időző Angol plenipotenciárius 52 Crepton Lord, mint angol tisztet kinevezett, és ideiglenesen a mindenfelől Bufalőba érkezett katona szállítmánynak Canadába való átküldésével megbízott... Majd Sir George Prescott és Rocroff angol Lord megbízottak közt a különböző állomásokon az össze köttetést kellett személyesen feltartanom. Azonban a törvény-ellenes cselekmény feladás következtében kitudódván, Crepton vissza küldetett /de az utón meghalt/ és a többek között, engem is letartóztattak, mint balettánezost ösmervén, 1000 azaz egy ezer dollár biztosíték mellett, melyet Müllenbach kereskedő vállalt érettem, botsájtottak szabadon, a megnevezett néhány-városbanni tartózkodhatásra. 45 Key-West Florida legdélibb pontja. 46 Helyesen írva város Alabama állam kikötője. 47 Missisipi folyó mentén haladhattak, s onnan tértek ki a különböző városokba. 48 Helyesen írva Buffalo. 49 Cinccannati Ohio államban. 50 Mariland állam területén. 51 Az utalás az 1853—1856 évi krimi háborúra vonatkozik. 52 Teljhatalmú. 138
