A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A pannónia ékszerkutatás fél évszázada

sz.-ra datálták, és meg is állapítható hasonlóság a III. sz-ban uralkodó Tetricus érmeinek port­réival, ma már bizonyossággal állítható, hogy ezek csupán antikizáló gemmák, 49 és a XVI— XVII. sz.-i gemmagyűjteményekben jelennek meg először. A bécsi Kunsthistorisches Muse­umban is van jónéhány belőlük, ahová Észak-Olaszországból kerültek. 50 A XVIII. sz.-ban az előbbinél sokkal igényesebb munkák is megjelentek igen finoman ki­dolgozott klasszicizáló stílusban. 51 Ezeket épp a kivitelezés tökéletessége és a felületek sértet­lensége teszi gyanússá, vagy a részletek túlzott gazdagsága. A legkiválóbb mesterek, mint Pich­ler vagy Natter még szignálták is munkáikat. 52 Ebben az időszakban készülhetett a Déri-gyűj­temény heverő Hermaphroditája (2. kép), akit két zenélő és egy legyező Ámorka vesz körül. 3 2. kép: Heverő Hermaphrodita. Déri-gyűjtemény (gipszlenyomat) A nem-antik gemmák további csoportját képezik azok, melyek sem témájukkal, sem stí­lusukkal nem utánozzák az antik darabokat. Ezek közé tartozik a Déri-gyűjteményben egy áttetsző üvegpaszta (3. kép), melyen gyöngykeretbe foglalt szív fölött szembenéző galambok állnak fejükön négyágú koronával. 54 Nyilvánvalóan népművészeti motívumok polgáriasuk al­kalmazásáról van szó, mely házasságkötésre utalhat. Feltehetően a XIX. sz.-ban készült. 55 E 49. Antiknak tartották: M. Henig, A Corpus of Roman Engraved Gemstones from British Sites. BAR 8 (I — II). Oxford 1974, Nr. 481; M. — L. Vollenweider, Catalogue raisonné des sceaux, cylindres, in­tailles et camées. Musée d'Art et d'Historie de Geneve III. (Mainz, 1983) p. 188; H. Guiraud, Inta­illes et camées de l'époque romaine en Gaule. (Paris, 1988) Nr. 51—54. Újkorinak tartják: A. Krug, Antike Gemmen im Römisch-Germanischen Museum Köln. Ber.d.Röm. —Germ. Korn. (61) (1980) p. 170; G. Platz —Horster. Die antiken Gemmen im Rheinischen Landesmuseum Bonn (Köln — Bonn. 1984) Nr. 133; E. Zwierlein —Diehl, Antikisierende Gemmen des 16—18. Jahrhunderts. Pact 23 (1989) 390. 50. E. Zwierlein—Diehl, i. m. (39. j.) Nr. 2540/17. 51. E. Zwierlein—Diehl, Pact 23 (1989) 393. 52. P. és H. Zazoff, Gemmensammler und Gemmenforscher. Von einer noblen Passion zur Wissens­chaft (München, 1983) — G. Heres, Daktyliotheken der Goethe —Zeit. Forsch, und Ber. 13 (1971) 59—74. 53. Gesztelyi, i. m. Nr. 100. 54. Gesztelyi, i. m. Nr. 105. 55. Ezúton mondok köszönetet Fügedi Mártának és Végvári Lajosnak szakvéleményükért. 116

Next

/
Thumbnails
Contents