A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A pannónia ékszerkutatás fél évszázada

Gesztelyi Tamás A pannóniai ékszerkutatás fél évszázada Az ékszerek nem tartoznak a régészet vagy a művészettörténet érdeklődésének középpontjába sem a hazai, sem a nemzetközi kutatásban. Ebben szerepet játszik egyrészt az, hogy a hosszú időn keresztül élő technikai és formai megoldások nem adnak módot a darabok szorosabb datálására, másrészt az, hogy az egyébként gazdag és látványos anyag csak kis részben publikált, és az is gyakran album-szerűen. Nem véletlen, hogy a Dissertationes Pannonicae sorozatban sem jelent meg kifejezetten ékszerekkel foglalkozó kötet. Az elsőrendűen praktikus célt szolgáló, és csak másodsorban ékszer fibulákról viszont két kötet is született.

2 Ez azzal is magyarázható, hogy jellegzetes típusai mind térben, mind időben elég jól elhatárolhatók, és igen gyakran egyéb leletek datálásának támpontjául szolgálnak. Részben elmondható ez az emaildíszes használati tárgyakról és ékszerekről is, melyekről ugyancsak készült egy összefoglaló munka a Dissertationes Pannonicae sorozatban.

3 Az előbbieknél már közvetlenebbül ékszerül szolgáló vésett drágakövekről, a gemmákról tervezett kötet azonban sohasem készült el.

4 Tábláinak kefelenyomatait ma is őrzi a Központi Régészeti Könyvtár, anyagának feldolgozása viszont valószínűleg még a kéziratig sem jutott el. A háború után a pannóniai emlékek korábbihoz hasonló szisztematikus feldolgozása nem folytatódott, inkább egy-egy leletegyüttes vizsgálata, ill. ásatási anyagok publikálása került előtérbe. Ezek egyrészt az ékszerkutatás sok részletkérdésének tisztázásához járultak hozzá, másrészt gyarapították ezt az emlékanyagot szakszerűen dokumentált darabokkal. A továbbiakban az e területen született eredményeket, ill. a megoldásra váró feladatokat kívánom áttekinteni. Járdányi-Paulovics István utolsó, már halála után megjelent cikkében az 1931. évi II. szalacskai kincslelet darabjait írta le, és vizsgálta azok kapcsolatait.

5 A leletegyüttesben az ékszerek szinte minden területe képviselve volt: nyaklánc, függő, fülbevaló, fibula, karperec, gyűrű. Készítésük nagy valószínűséggel II—

III. sz.-ra tehető, földbe kerülésük a III. sz. második felében történt, a mellettük előkerült érmek Galienusszal (259) zárultak. 1. B. Deppert-Lippitz, Römischer Goldschmuck — Stand der Forschung. Aufstieg und Niedergang der Römischen Welt II 12.3 (Berlin—New York, 1985) 117. 2. E. Patek, Verbreitung und Herkunft der römischen Fibeltypen von Pannonién. Diss. Pann. II 19. (Budapest, 1942) — /. Kovrig, Die Haupttypen der kaiserzeitlichen Fibeln in Pannonién. Diss. Pann. II 4. (Budapest, 1937) 3. /. Sellye, Les bronzes émaillés de la Pannonié Romaine. Diss. Pann. II 8. (Budapest, 1939) 4. K. v. Bartók, Geschnittene Steine von Pannonién. Diss. Pann. II 24. 5. Szálacska, a kaposvölgyi római kori fémművességi központ. = Arch. Ért. 80 (1953) 115—128. 109