A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Ókortudomány - Gesztelyi Tamás: Megjegyzések a maszk-állat kombinációk értelmezéséhez

A materia magica köre hihetetlenül széles volt, emberi, állati és növényi részektől kövekig, fémekig terjedhetett. A féldrágakövek különösen fontos szerepet játszottak részint anyaguk, részint a rájuk vésett ábrázolásuk révén.

18 A kőfajták gyógy- és varázserejéről számos antik forrás számol be.

19 A maszk-állat kombinációk egyes elemeinek jelentéséről, az egész alak varázserejéről persze semmilyen korabeli leírás nem áll rendelkezésünkre, így a találgatásoknak és feltételezéseknek széles tér nyílik, és egészen pontosan valószínűleg sohasem sikerül jelentését megfejteni. Ez a titokzatosság eredendően hozzátartozott a varázseszközök természetéhez, ha nem így lett volna, elvesztették volna "varázsukat". Az eddigi értelmezések részint áldáshozó, részint bajelhárító szerepét hangsúlyozzák, amelyek természetesen együtt is jelen lehetnek. Áldáshozó szerepét hangsúlyozza Furtwängler: "alles Segenssymbole, die man in eins verbindet, auf dieser Kombination reitet dann zuweilen Eros, um zu all diesem Segen als zusammenhaltendes Band auch noch die Liebe zu fügen." (Id.l5.j.) Hasonlóképpen vélekedik A. Blanchet

20

: a kakas a nap szimbóluma, mely a fény és jó forrása, a kos a termékenység jele, a Silénos-maszk viszont mint az oscillum egy formája védelmező erejű. Az áldáshozó szerepet erősítik az alkalmanként előforduló feliratok, mint EIPHNH, EVEAITICTOC, AVHHCIC.

21 Az ábrázolások alkotó részeinek áttétel nélküli, közvetlen értelmezését adja E. Zwierlein-Diehl: "Der Träger der Gemme wünscht sich: Glück in der Liebe (Amor), Sieg seines Favoriten im Pferderennen. . ., Reichtum an Schafen und Ziegen, bzw. Fleisch, nie Mangel an Getreide bzw. Brot, fröhliche Feste (Silenkopf), Sieg über Widrigkeiten (Strauss/Schlange) und Feinde (Adler)".

22 A maszk-állat kombinációk bajelhárító szerepének hangsúlyozói elsősorban egy Plutarchoshelyre alapozzák véleményüket, mely szerint a meghökkentő ábrázolások különösen hatékonyak a gonosszal szemben.

23 Kevéssé meggyőző az a feltételezés, mely szerint az ábrázolás a köztársaság kor végi politikai eseményekkel van kapcsolatban, és az akkori vezető politikai személyiségek győzelmének és földosztó tevékenységének a karikatúrája lenne.

24 Másrészről viszont indokoltnak tartjuk, hogy az ábrázolás szellemiségét ennek az időszaknak a kultúrájában keressük, ahogy erre az előzőekben már utaltunk is. Erre lehetőséget kínál számunkra több érintkezési pont is, mely megállapítható a maszk-állat kombináció egyes elemei, és a korabeli költészet között. Az egyik ilyen elem a kis Amor gyakori jelenléte, amint a lófej gyeplőjét és ostort tartva kezében hajtja a keveréklényt.

25 Aligha kétséges — ahogy a korábbi értelmezésekből is már kiderült —, hogy ez szerelmi varázslatra utal. A szerelmi varázslat fontosságát és gyakoriságát számos írásos emlékből ismerjük: átoktáblákról, varázsszövegekből, versekből.

26 A szerelem mindent átható, kozmikus erejéről a latin irodalom első költői képei épp a vizsgált gemmaábrázolások kialakulásának időszakában születtek meg. Lucretius az egész élővilágot átható és uralma alá hajtó szerelmi vágyat így írja le: denique per maria ac montis fluviosque rapacis frondiferesque domos avium camposque virentis 18 M.-P. Nilsson, Geschichte der griechischen Religion. II. (München, 1950) 499 skk. 19 Lithika, Plinius n.h. 37. 20 Recherches sur les "grylles". REA 23 (1921) 44. 21 Blanchet i.m. 48 sk. 22 E. Zwierlein-Diehl, Glaspasten im Martin-von-Wagner-Museum der Universität Würzburg. (München, 1986) Nr. 839. 23 Quaest conviv V 6, 681 F. Vö. G.M.A.Richter, Catalogue of Engraved Gems, Greek, Etruscan and Roman in the Metropolitan Museum of art. (Roma, 1956) 114. 24 Vollenweider i.m. 347. 25 Maaskant-Kleibrink i.m. nr. 1093; A. Dimitrova-Milceva, Antike Gemmen und Kameen aus dem Archäologischen Nationalmuseum in Sofia. (Sofia, 1980) nr. 259; Zwierlein-Diehl III. nr. 2120. H. Guiraud, Intailles et camées de l'épogue romaine en Gaule. (Paris, 1988) Nr. 912. 26 MC. Sutphen, Magic in Theokritos and Vergil. Studies in Honor of Basil L. Gilderleeve. (Baltimore, 1902), 315 skk. A.M. Tupet, La magie dans la poésie latiné (Paris, 1976) 69