A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága

Az erdei gombákon él a széles pecebogár. A tölgyfa korhadékát kedveli a kis szarvasbogár. Esténként repül a nagytermetű, tölgyesben élő csőszcincér. A csatornaparti kis erdősávok fűzein a cickányományosok családjából a boróka cickánybogár él. Az erdei tisztásokon feltűnik a hajnalpírlepke. A kultúrterületek rovarairól Az emberi lakhelyeket kedveli a csótányok nem szimpatikus rendje. Legismertebb közülük a közönséges csótány, vagy svábbogár. Fénykerülő, melegkedvelő rovarok. Vegyestáplálkozásúak, éppen ezért esetleg fertőzéseket is terjeszthetnek. Fokozott tisztasággal és vegyszerekkel feltétlenül védekezni kell ellenük. Kertekben, gyümölcsösökben fordul elő a zöld. lombszöcske, míg a sávos rétiszöcske inkább a tarlókon lelhető fel. Az ugarokon él a zöld mezeipoloska. Itt a libatopfélék kedvenc élőhelyeik. A takarmány és a cukorrépa kártevője a répa dögbogár és a közönséges dögbogár. A gyászbogarak között a sároshátú bogár a kukoricát a répát és a gabonát egyaránt károsítja. Hajdúnánás határában természetesen a fentieken túl számos egyéb rovar-faj is él, ez a rövid összefoglalás nem adhatta a teljességet, bővebb ismertetésük további vizsgálatokat feltételez. 59