A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1992. évi munkájáról

Hajdú Zsigmondnak megjelent a Hajdúsági Múzeum állandó kiállítása régészeti részét bemutató munkája (a Hajdúság története és néprajza 5—11.) elkészítette a "Volt-e a honfoglaló magyaroknak tudatuk" című előadását. Történeti Osztály Módy György megjelentek a "Bajom és a Bajoni család uradalma a középkorban" (Biharnagybajom története és néprajza 27—69.) a "Mátészalka története 1367-től 1549-ig" (Mátészalka története 101—117.) "A debreceni és a tokaji uradalom" (DMÉ 1989—1990. 165—178.) a "Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben (Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve XIX. 43—58.), a "Ferencrendiek és domonkosok Debrecenben a reformáció előtt" (Csokonai Kalendárium 1993. 179—182.) és az "Udvari története a XVI. század derekáig" (A Bihari Múzeum Évkönyvek VI—

VII. 63—83.) c. feldolgozásai. Anyaggyűjtését végzett Tokaj története 1526-ig, a Berettyó-Sebes-Körös vidék települése és birtoklástörténete a XVIII. századig és Vámospércs története 1526-ig témakörökben. Szerkesztette a Déri Múzeum kiadványait. Ki-ankovics Ilonának megjelent az "Egy viharos évszázad Debrecen történetében" (DMÉ 1989—1990. 153—163.) című munkája, anyaggyűjtést végzett a debreceni Kis Orbán kalmár család történetéhez. Toll Lászlónak megjelent a "Déri Múzeum japán kardjai" (DMÉ 1989—1990. 501—533.) és a "Déri Múzeum japán kardpárja" (Múzeum Kurir 61. szám 27—30.) feldolgozása. Anyaggyűjtést végzett a számszeríjjak témakörben. Néprajzi Osztály Varga Gyulának megjelent a "A paraszti élet körvonalai a XVIII. század első leiében egy protocollum tükrében" (Bihari Múzeum Évkönyve VI—

VII. 159—211.), a "Biharnagybajom gazdasága és társadalma 1848—1945." (Biharnagybajom története és néprajza. 197—245.) feldolgozásai. Elkészítette és sajtó alá rendezte a Hajdú-Bihar megyei táplálkozási kismonográfiáját és a Hortobágyi Pásztormúzeum kiállítási vezetőjét. V. Szathmári Ibolyának megjelent a "Viselet Biharnagybajomban", (Biharnagybajom története és néprajza, 493—539.), a "Debreceni párta" (Néprajzi tanulmányok. 5—23.) a Der Jungfernkranz von Sára Dobozi — ein besonderes frühes Stück aus der Sammlung des Déri Museums (Ethnographica et Folkloristica Carpathica.k Tom 7—8. 441—452.) és a "Megújult hagyomány" (Múzeumi Kurir 61. sz. 71—73.) című feldolgozásai. Adatgyűjtést végzett a nyíracsádi viselet témakörben. Vajda Máriának megjelent "A Tiszával kapcsolatos népi hiedelmek egy Tisza menti közösségben" (Néprajzi tanulmányok. 119—139.), "A debreceni sütögető mesterségek", Katalógus az időszaki kiállításhoz (44 p.), "A debreceni perec" és a "Talpalatnyi emlék Soós Imréről" (Csokonai Kalendárium 1993. 185—188. és 246—249.) című feldolgozásai és további 4 kisebb közlése a nyíracsádi iskolatörténetre, a debreceni sütögetőmesterségre vonatkozóan. Megírta a Debreceni sütőgetőmesterségek kiállítás katalógusát. Adatgyűjtést végzett a nyíracsádi szokáshagyományok körében. Koticsné Magyari Mártának megjelent a "Húsvéti szokások a nyíracsádi görögkatolikusok körében" (Néprajzi tanulmányok 141—161.), az "Über den Brauch", in Folkloristica Carpathica Tom. 7—8. 159—169.). "A Hajdúság története és néprajza (Vezető a Hajdúsági Múzeum állandó kiállításához. 13—17. — Petrovszki Ildikóval közösen), elkészítette "A szentsír állítás szokása" és "Miért egyformák a helytörténeti kiállítások — Reflexiók kiállításrendezés közben" című előadásokat és publikációit. Témagyűjtést végzett a nyíracsádi hagyományos paraszti gazdálkodás és a görög katolikus húsvéti szokások témakörében. Petrovszki Ildikónak megjelent a "Zoborvidéki női viselet a Déri Múzeumben" (Néprajzi tanulmányok. 79—117.) című feldolgozása és a Koticsné Magyari Mártával együttesen elkészült hajdúböszörményi állandó kiállítási vezető néprajzi része. 467