A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odulakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben

15. ábra A jelölt csuszkák kormegoszlása 1987-től 1992 februárig 0 5 10 15 20 EM Egyedszám Csak fejlett egyedek fogása alapján idősebb példányok aránya (4—5 évesek) azonban magasabb az előző két fajnál. Mindez jól bizonyítja, hogy a cinegék közül ennek a fajnak a legnagyobb a fidelitása az élőhelyéhez. Mivel mindhárom cinegefajnál kifejezetten idős (4,5 éves) egyedek is előfordulnak, feltételezhető, hogy ezek az egyedek (párok) a terület törzsállományát képezik és csak a felszabaduló territóriumokat népesítik be fiatal egyedek. Az öreg madarak fennmaradása magyarázható az erdő jelentős eltartó képességével is. Az élőhelyi adottságok (táplálék, fészkelőhely) megfelelőek, ez magyarázhatja a törzsállomány stabilitását és a természetes fluktuáció gyengülését. A csuszka kormegoszlása A csuszkánál (15. ábra) az első éves madarak száma alacsonyabb a másodévesek számánál, hasonló okok miatt, mint a nagy tarkaharkálynál. Érdekes, hogy csak egy-egy 3., 4., 5 éves madár került kézre. Ebből arra lehet következtetni, hogy az idősebb egyedek részaránya kisebb mint a nagy tarkaharkálynál. A mesterséges fészekodútelep jelentősége az odúlakó madárfajok társulásának fenntartásában A Nagycserei ligeterdőben fajgazdag, jól szintezett, fészkelő madártársulás alakult ki. 1986 óta éves szinten 81 ténylegesen megjelenő faj jelenti az erdő madárállományát. A 40 fészkelő madárfaj döntő része odúban költ (44,4%). Az erdő koros fáiban számos harkályvágta és természetes üreg, repedés biztosít fészkelőhelyet. A mesterséges fészekodútelep kialakításánál az erdőben fellépő abszolult odúhiányt csökkentve a dendrikol fészkelők stabil, jelentős diverzitású társulása jött létre. Az irodalmi forrásokból rendelkezésünkre álló adatokkal történő összevetés (7. táblázat) mindenképpen a vizsgálati terület nagyobb diverzitását jelzi. 44