A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

pesten 1896 nyarán. Ezzel párhuzamosan a millenáris képzőművészeti kiállításon tizenöt művét (többek között Liszt Ferenc, Pulitzcrné portréját, a Sztrájkot) mutatta be Munkácsy. Találkozott Fényes Adolffal, sorra látogatta festőkollégáit: Lotz Károlyt, Telepyt, Jókait és vejét, Feszty Árpádot. Az ünneplések végképp felőrölték erejét: Budapestről egyenesen Baden-Badenbe vitték, s többé már nem is tért vissza párizsi műtermébe. 1898-ban felesége korán és mohón rendezett árverés. Az árverésen a magyar testületek nem képviseltették magukat, csak az egyetlen Bródy Sándor írt megrázó hangú cikket ekkor, leszögezvén: "Nem ezt érdemelte volna tőlünk!"

38 Az Ecce Homo, a másik két képhez hasonlatosan, hosszú vándorutat járt be. Kádár Gábor Bécsben, majd 1897-ben Brüsszelben, 1898-ban a szigetországban mutatta be a monumentális alkotást. A londoni Life annak idején tudósított a magyar millenáris kiállításról, s külön teret szentelt Munkácsynak, részletesen írt az Ecce Ilomoról, amelynek Behold the Man címet adtak Londonban. Nagy lelkesedéssel fogadták 1898-ban a harmadik Krisztus-képet, és mint az előzőeket, ugyancsak a Dowdeswell's Galériában állították ki.

39 Az angliai körút után 1899-ben Dublinba, az irlandi Királyi Akadémiára vitték a festményt. Itt látta a tizenhét éves James Joyce, aki részletes kritikát írt róla, hangsúlyozva a mű drámai erejét, jellemzőereje nagyságát. A manchesteri, yorkshire-i, brightoni és írországi vándorlást követően a kép egy angol társaság tulajdona lett, majd Amerikába került. Itt korántsem volt már olyan nagy iránta az érdeklődés, mint 1887-ben. John Wanamaker viszonylag konzervatív ízlésű gyűjtő volt, így nem is cserélte ki a két Munkácsy-képet modernekre, de nem is vette meg a harmadik darabot. Biztosnak kell tekintenünk, hogy a tulajdonosok felajánlották neki az Ecce Ilomot, de vagy nem hatott rá eléggé a kép művészi ereje, vagy talán nem tudtak megegyezni a vételárban. Arra sem nyílott alkalom, hogy együtt szerepeljen a három festmény, mert a két első Krisztus-kép ekkor még Wanamaker jenkinstownbeli palotájában volt. így történhetett, hogy az Ecce Homo végül is visszahajózott az óhazába. A századelőn áron alul keltek el Munkácsy művei Európában, sőt az 1905-ös Forbes-árverésen még úgy sem.'

10 Ekkoriban a konzorcium Nemes Marcellnek, a Szépművészeti Múzeumot is patronáló műgyűjtőnek ajánlotta fel az Ecce Homot 75 000 koronáért, aki nem vásárolta meg. 1904-ben a magyar állam átvett Munkácsy özvegyétől egy 32 festményből álló gyűjteményt 210 000 korona értékben, amely egy részét életjáradékként fizette ki, 100 000 korona értékű festményt pedig ajándékként adott át az özvegy.

41 1910 közül újabb szelek fújtak Európában, és felbolygatták a magyar közvéleményt. Rómában külön teremben mutatták be a tOisztus Pilátus előtt vázlatait, a berlini Sezessionban kiállították Munkácsy tájképeit, és Sedclmeyer megjelentette Munkácsyról írott könyvét (1914). 1911-ben végre felavatták Budapesten Munkácsy síremlékét, Teles Ede művét. Avatóbeszédet Prohászka Ottokár püspök mondott, s ebben mint a vallásos képek festőjét méltatta Munkácsyt, mondván: "prófétai géniusz volt, mert hiszen páratlanul meglátta Krisztus 37 A Munkácsy Ecce Homo-ja képekkel. (Bp. -a millenium évében) füzetet írta: Malonyay Dezső, Bródy Sándor, Szana Tamás. Francianyelvű változata: Munkácsy et son Ecce Homo (Bruxelles, 1896.) — Számtalan cikk, hír megtalálható az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete adattárában. 38 Munkácsynét joggal marasztalta el Lázár Béla nekrológjában, (Új Idők, 1915. XXI. 26. 556. p.). Bródy cikke: Új Idők, 1898. IV. 25. 542. p. 39 Az európai, főként az angliai fogadtatásról Richard Davey: Munkácsy and his Ecce Homo c. füzete számolt be (hely és év nélk. — London? 1900 k.) 40 Már 1888-ban feltűnt a Christie aukción egy Krisztus Pilátus előtt tanulmány. 1898. június 3-án, a párizsi Munkácsy-palotabeli árverésen egész sor Krisztus vázlat és tanulmány került kalapács alá. 1903-ban Bécsben, 1904-ben Frankfurtban, 1913-ban Bécsben kelt el több tanulmánt, vázlat. 41 Kádár és Roheim még Munkácsytól vett át 32 festményt árusításra, de visszaléptek, pereskedtek a beteg festővel, majd özvegyével. A dolognak 1904-ben vetett véget a magyar állam azzal, hogy Munkácsy özvegyétől átvette a képeket. Később Barnewitzné, az özvegy húga ajándékozott festményeket és dokumentumokat Békéscsabának. 388