A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

1886 november 19-én nyílt meg a kiállítás New Yorkban, a 23. utcán lévő Old Tabernacle kiállítótermében. Munkácsy így számolt be feleségének az eseményekről: "E pillanatban Sedelmeyer úrnál rendezkedtem be, szemben a kiállításommal, és írás közben az ablakon át szemlélem a mozgalmat, mely szemem előtt gördül le, mert a meghívottaknak szóló kiállítás két órája nyílt meg, és a Rochefoucauld utcai jelenetek nagy megelégedésre megismétlődtek, de természetesen nem vagyok jelen." November 25-én írta: "Hétfőn utazom, hogy egy kis körutat tegyek Washingtonba, Philadelphiába, hogy megnézzem a városokat és az én Siralomházamat. Ma nincs portréfestésem. Megyek meglátogatni néhány magánygyűjteményt, a Vanderbilt, a Stuart stb. képtárt. A Miltonon kezdem, melyet még nem volt időm megtekinteni." Philadelphiában ismerkedett meg John Wanamakerrel, aki megfesttette vele tizenöt éves leánykájának arcmását, és megvette a Három hölgy a parkban című képét. A valószínűleg holland ősöktől származó, mélyen vallásos John Wanamaker igazi self-made volt. Alacsony sorból indult, de a nyolcvanas évekre már Amerika egyik leggazdagabb embere lett.

21 Munkácsy számára éppolyan izgalmas volt vele találkozni, mint a magyar származású újságkirállyal, Pulitzer Józseffel. Mint tudjuk, Pulitzer 1883-ban vásárolta meg a csőd szélén álló The World lapot. Nemcsak ezt tette népszerűvé, hanem beindította az livening Worldöt is. Lapjai segítették a bevándorlók beilleszkedését, védték jogait. Pulitzer volt 1885-ben az első magyar képviselő az Egyesült Államok kongresszusában. Nagy szerepet vállalt az amerikai Szabadság-szobor felállításában és Munkácsy ünneplésében." A The World cikkei számot adnak Munkácsy programjáról és nyilatkozatáról. November végén Washingtonban tett látogatást, ahol párizsi ismerősei, valamint a svéd követség és a tengerészeti minisztérium fogadta. December közepén a Niagarát festményben akarta megörökíteni. A Fehér Házról úgy nyilatkozott, hogy az a legszebb épület, amit valaha is látott. El volt ragadtatva a Washington-emlékmű méreteitől, s egyáltalán: a fiatal, de erőteljes amerikai képzőművészettől. Meglátogatott néhány híres magánygyűjteményt és részletesen beszámolt színvonalukról.

2

'

1 A The World írt legtöbbet a Krisztus-kép látogatottságáról. Megtudjuk, hogy a vendégek közt II. Marquand, Sanford, Horace Porter, John P. Kennedy, J. Golgote, Thomas A. Edison. William Lloyd, a központi kongregáciös templom főtisztclcse levelet írt Munkácsynak, amelyben kifejezte nagyrabecsülését a Krisztus Pilátus előtt című kép iránt. Művészi alkotásként s a vallásosságot segítő eszközként egyaránt sokra értékelte. Ezt hirdette egyébként prédikációiban is. A The World említett cikkcin túl egész sajtóáradat dicsérte a Krisztus Pilátus előttcl. Nyilatkoztak a művészek, politikusok, egyházi személyek, híres újságírók. A New York Times kritikusa az eseményt "az áhítatosság ürügyén történő pénzszerzésnek" tartotta."'

1 Közép- és dél-amerikai újságokban is jelentek meg cikkek, említsük meg Jósé Marti, a híres kubai költő és Amerika-szcrte ismert újságíró tanulmányait. "Ma elmegyünk oda, ahova egész New York ellátogat: megnézzük a magyar festő, Munkácsy Krisztusát. Éljen, éljen! — 21 John Wanamakerről (1838—1922) John Maas: Munkácsy in America. New Light on "Christ before Pilate" c. tanulmánya (kézirat a MNG adattárában, 22006/83. sz.) és Művészettörténeti Értesítő, XXXVII évf. (1988') 1—2. sz. 33—44. közöl adatokat. Ld. még Webster a Biographical Dictionary (1974) 1514. lapját! 22 Pulitzerről Csillag András írt a Makói füzetek 46. számában, valamint a Magyar Hírek 1986. okt. 11. számában. 23 Programjáról tudósított a The World című lap 1886. nov. 19.—1887. január 4. közötti több száma. A kép fogadásáról ír a nov. 19-i és dec. 4-i, washingtoni útjáról a nov. 30-i, dec. 2-i, a Niagaránál tett látogatásáról a dec. 4-i, búcsúztatásáról az 1887. jan. 2-i szám. Nyilakozatait közli a jan. 2-i és 4-i szám riportja. A cikkek xerox másolatait Záhonyi Clemens Botond küldte meg New-Yorkból. Összefoglaló cikk az amerikai útról: Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus képei Amerikában = Merman Ottó Múzeum Évkönyve XXVII. (Miskolc, 1989), 69—

SO. 24 Az 1886—87-es amerikai cikkekből idéz a Christ on Calvary 5. kiadása (New-York, 1887). 382