A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

még tizenöt előtanulmány. Munkáját gyakran meg kellett szakítani, hiszen több bemutatón részt vett (Bécsben, Budapesten), de utazásait is felhasználta a biblikus témájú festmények megtekintésére (a bécsi, müncheni képtárban). Visszatérve utazásairól, vagy a lamaloui gyógyfürdőzésből, türelmetlenül fogott hozzá a trilógia második nagy tablójához. "Sietve írok neked — vetette papírra feleségének 1883 nyarán — mert egy Krisztus vár, szeretném már Keresztrefeszítve látni". Mivel modellje nem vállalta a "megfeszítést", magát kötötte fel egy keresztre, így fényképezte le a ház egyik barátja, De Suse márki. A nagy vázlatnál az első magyar Munkácsy ösztöndíjas, Révész Imre segédkezett. Munkácsy sokat bajlódott szerkezeti kérdésekkel, a modellekkel, a kellékekkel.

1

' Hihetetlen, de ez a gyorsan, szinte allaprima hevületben dolgozó festő milyen aggályos tudott lenni egy-egy ruha- vagy fegyverrészlet festésekor. Nem volt elég, hogy könyvből, albumokból tájékozódott, amit tudott maga köré gyűjtötte eredetiben. Mint Malonyai írta: "Pazar előkészülettel fogott munkához; egész raktárt gyűjtött az öltönyök megfestéséhez, a lovas alakokhoz kitömött paripa állott műtermében. Európa s Amerika sajtója ügyelte, hogy mit csinál. Modelljeit kapkodva vallatták."

14 1884 április 25-én, húsvétkor nyílt meg a szenzációt jelentő tárlat, amelyen Sedelmeyer palotájában, külön e célra emelt pavilonban, egymással szemben állt a két Krisztus kép. Sedelmeyer ugyanis visszahozatta Skóciából a Krisztus Pilátus előtt-ci. A bemutató olyan esemény volt, hogy még Maupassant is megemlékezett róla a Bel ami-ban.

15 A másodbemutatóra — ahogy azt Munkácsy már 1882-ben ígérte — Budapesten a régi Műcsarnokban került sor. Itt közel 100 000 látogatója volt a nevezetes kiállításnak, amelyről a közönség, a főpapok, a "hivatalos" Magyarország a legnagyobb dicséret hangján nyilatkozott. A kritika megoszló volt, egyes cikkek kifogásolták a szerkezeti és tartalmi kérdéseket (azt, hogy Krisztus itt nem a középpont). A festők egy csoportja nyíltan bírálta Munkácsyt a bemutató hatásvadász eszközei miatt. Aggházy Gyulának az őszi tárlaton szereplő Munkácsy fogadtatása a Műcsarnokban, 1882. február 19-én című képét nemcsak azért marasztalták el, mert iskolai munka, hanem mert "jelentéktelen, történelmietlen" témát választott, nyilvánvaló "udvarlási" szándékkal."' Nem használt Munkácsy jó hírének, hogy másik alkotása "ponyvára került": a Krisztus Pilátus előtt-rő\ készített panoptikumi csoportot éppen ekkor mutatták be Magyarországon. Ehhez — akár közvetlenül, akár Sedelmeyer révén — Munkácsy kétségtelenül engedélyt adott. Veltée, a bécsi állandó történelmi kiállítás igazgatója egy kb. ötvendarabos panoptikumkiállítást vándoroltatott 1884—85-ben, Londonban, Párizsban, Bécsben, Budapesten, Debrecenben. A viaszalakos gyűjteményben — Viktor Emánuel, Szulcjmán, Beethoven, Wagner, Mozart, Habsburg Rudolf, a bécsi és pesti Icánygyilkosok társaságában — helyet foglalt a Krisztus Pilátus előtt 31 alakja is.

17 Ugyanekkor, 1885-ben, az Országos Általános Kiállításon — amelyen Munkácsy is részt vett Zichy Jenő kérésére — láthatta a közönség a herendi gyár termékét, a Krisztus-képről készített porcelánfcstményt. Munkácsy nem vette, vagy nem akarta észrevenni az erősödő magyar kritikát, amelynek Székely Bertalan volt engesztelhetetlen vezére. 13 A Golgota (Kálvária) című képpel levelei közül a 128-as (1883 nvara), 132-es (1883. szept. 25.) foglalkozik, fogadtatásával a 134-es (1884. május 29.), 146-os (1885.'okt.) 155-ös (1886. jún. 15.) 14 Malonyai 1898-as monográfiája 176. p. 15 Maupassant: Bel-ami (Paris, 1885.) Id. A szépfiú (Bp., 1965.), 308—329. p. Ld. még Ch. Sedelmeyer (24—25. p.) és Malonyai 1898-as könyvét, (175—180. p.) 16 Cikkek a budapesti fogadtatásról: NN: Consummatum est! = Pesti Hírlap, 1884. ápr. 21. (ebben a lapban 1884. aug. 28—okt. 26. között szinte naponta olvasni Munkácsy programjáról). NN: Munkácsy ünnep = Budapesti Szemle, 1884. 37. 301—302. p. Nyitrai József: Munkácsy = Egyetértés, 1884. VIII. 29. NN: Egy híres festmény jövedelme = VU. 1884. XXXI. 6. 97. p. NN: Krisztus a Kálvárián (Munkácsy új festménye) = VU. 1884. 36. 574. p. 17 Séta a panoptikumban = Debreceni Ellenőr, 1885. ápr. 7/3. 378