A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

Én meg vagyok győződve arról, hogy Munkácsy nem szabad akaratából szabott ilyen árat hazájának — meg vagyok arról is győződve, hogy ezen árak csak egy része ment Munkácsy zsebébe — a többi pedig —? — A szabad kézi műnek egyáltalában nem lehet — specialiter pedig a képeknek nem lehet kiszabott áruk. Ezek megvételére senki sincs kényszerítve. Itt a művész szeszélye vagy szüksége határoz. De vannak még is körülmények, melyekben nem a szeszély, de a valódi hazafi kötelesség parancsol és méri a követelés határát, t.i. midőn a művész — hazájával áll szemközt. — Igaz, hogy e pénz nem direct a Haza pénze, hanem gyűjtés útján egyes önkéntes adományokból jön össze — mi jó volna, ha ezen erszények — illy hősi tett után örökre be nem csukódnának, — de várható-c az, hogy az ilyen módú adakozások szokássá váljanak? -Jó volna még az is, ha e képet spekulátzióra vettétek volna meg az az, hogy a kép sokszorosításából eredendő haszon visszatérne - no de ezen jövedelmi forrást Sedelmeyer Uram, amint azt a kezemben lévő fénykép hátoldalán olvasom, in extensissimo kiaknázza. Marad még a kép vándorló kiállításaiból eredhető tekintélyes jövedelem, ha t.i. a mi Hazánk - a büszke Pannónia! - Sedelmeyer szerepét vállalja el. Öt, hat a párisi és bécsihez hasonló jövedelmű kiállítás behozza a kép árát, jó kezelve pedig egy tetemes évi összeget hozhatna be művészeti czélok pártolására. Ezek létesítéséhez megint egy Sedelmeyer kell. — Nem igen örülök, hogy e kép a mi Múzeumunk lehetetlen világítású termeiben lesz eltemetve, de örömmel várom, hogy e kincs egy ennek értékét kielemő képtár felépítését vonja maga után."

12 3. kép Fénykép-tanulmány: Beállított modellek a Krisztus Pilátus előtt-höz, 1880 k. (Reprodukció: Nagy Imre) Közben Munkácsy 1881-től szakadatlanul dolgozott a második képen, amelynek először a Consummatum est (Elvégeztetett) címet adta, később lett Elítélt, Krisztus a Kálvárián, majd Golgota. Először a farizeus alakja (Megdöbbenve) készült el 1882 január 25-ére, ezt követte még tizenöt előtanulmány. Munkáját gyakran meg kellett szakítani, hiszen több bemutatón 12 A levelet közli Berkovits Ilona Zichy Mihály élete és munkássága (Bp., 1964) monográfiája, 221. p. 375