A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Kőváriné Fülöp Katalin: Árva Bethlen Kata fogarasi terítőjének néprajzi vonatkozásai

6. rajz sére több elképzelés ismert. A legáltalánosabb és legelfogadottabb, hogy a nép a reneszánsz hullámlovas-indás motívumát alakította át kígyómotívummá. A díszítőmotívum formai változásának oka és ideje nem ismeretes. Sárkány Kálmán a kígyót a termékenység szimbólumának tartja, s mivel gyakran ábrázolták őket miskakancsókon, ezért, véleménye szerint, ebben a kígyó és a papi méltóságjelkép asszociációja mutatkozik meg.

15 A terítőn a kígyók sokszínűen hímzett, szimmetrikus elrendezésű állatok. Korábban már említettem, hogy a kígyóhoz sokféle hiedelemszerű eljárás fűződik. Mágikus tárgyként elsősorban a Szent györgy nap előtt fogott állat szerepelt. Előfordul a szerelmi szimbolikában: azt tartották, ha a legény olyan pálcával érint meg egy lányt, amellyel kígyót ütött agyon, az a lány többé nem marad el tőle. A közönséges kígyó elpusztítását a magyar néphit megengedhetőnek tartja, sőt azt a tárgyat, amellyel megölték — ahogy azt már említettem, varázserővel ruházták fel. A házikígyó már mitikus állat, mely különböző képességekkel rendelkezik, s a ház órzőszellemének tartják. IIa a házikígyót ütik agyon, ott, abban a házban hamarosan meghal valaki. Gyakran fehér kígyónak nevezik, de megtalálható a fali-, szerencse-, csörgő-, fütyölő-, tarajos elnevezés is. A fehér kígyóról azt tartják, hogy annak a mogyórófának a tövében lakik, amelynek tétjén gyöngyvirág él. Róheim Géza a házikígyóról szóló néphitet az animizmus körébe sorolja. Ezek szerint a házikígyó egy "külső lélek", mégpedig annak a primitív felfogásnak 15 Erdész Sándor: Kígyókultusz a magyar néphagyományban. (Db. 1984) 145—146. 320