A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odulakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben

8. kép: Barátcinege fészekalj Hosszúkarmú fahisz (Certhia familiáris) Montán elemként színesíti az erdő faunáját. Jelenléte madártani érdekesség, mivel hazánk­ban 700 m-nél magasabb hegyvidékeken költ {Haraszthy, 1984). Gyűrűzési vizsgálatok során (1990. IX. 17. IX. 29.) 1 - 1 példányát jelöltük. E példányok valószínűleg kóborló egyedek voltak. Rövidkarmú fakiisz (Certhia brachydactyla) 1991-ben sikerült a mintaterületünkön fészkelését bizonyítani. A fészek 1,5 m magasan akácfa kéregrepedésében épült. Az összehordott fészekanyag vastagsága alapján több éve fa­kusz fészekként funkcionáló helyről van szó. Gyűrűzések során jelöltük (1990. IX. 13. IX. 29. 1991 IX. 28., 1992. IV. 8.) 1 - 1 példányát. A már megjelölt egyedek visszafogása különösen 1991-ben nagy gyakorisággal történt. Vörösbegy (Erithacus rubecula) A vörösbegy sajátos helyet foglal el az odúköltő madarak között, mivel nagyfokú alkalmaz­kodó képessége folytán költ odúban, illetve mesterséges fészekodúban (Haraszthy, 1984). A hazai irodalom is több esetben számol be odúban költő vörösbegyről (Dénes, 1981; Dénes­Gyarmati, 1981; Nagy, 1980). A területen 2 alkalommal tapasztaltuk mesterséges fészekodú­ban extrém fészkelését. 1988-ban 2 m, 1991-ben 5 m magasan függő odúban fészkelt sikeresen. A vörösbegy tavaszi — őszi madárvonulás során domináns madárfaja a Nagycserei ligeterdőnek. Ezt mutatják a madárjelölési eredmények is. Éves viszonylatban is a fogott pél­dányok 1/3-a vörösbegy (1988-ban 36,84%, 1989-ben 34,72%, 1990-ben 41,99%, 1991-ben 32,26%). Megfigyelésünk szerint költési időszakban a fészkelő párok száma 10—12. 30

Next

/
Thumbnails
Contents