A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odulakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben

getesedő, de néhol zárt állományt alkotó tölgyes foltok váltakoznak, amelyekbe egy-egy vadcseresznye (Cerasus avium) és az erdőszéleken vadkörte (Pyrus pyraster) ékelődik. A tölgyállomány mintegy 65—75 éves. Az erdő belsejében csaknem fává növő mogyoró (Coryllus avellana) adja a cserjeszintet, a talajtól sűrűn felfelé törő nyílegyenes hajtásokkal. A ligeterdő szélén különböző cserjefajok alkotják a szegélyzónát (veresgyűrű som, fagyai, kutyabenge, kökény, egybigés galagonya). Az erdő aljzatán a hűvös, nedves, párás mikroklímának köszönhetően, valamint a flórafejlődés maradványaként szubmontán és montán, prealpin flóraelemek is találhatók. Ilyen az odvas és ujjas keltike (Corydalis cava et solida), a szagos müge (Asperula odorata), a fehér zászpa (Veratrum album), tavaszi kankalin (Primula veris). Az erdő mindössze 38 ha-os foltjának nagy része növénytanilag így ma is az egykori flóra refugiumaként egzisztál és emlékeztet az egykori potenciális állapotokra. 2. kép: "Lábvízben" álló tölgyek és kőrisek, kora tavasszal nyírvízlaposban Anyag és módszer A Nagycserei ligeterdőben az odúlakó madárfajokkal kapcsolatos programszerű vizsgálatokat 1989 szeptemberében kezdtük meg. Az adatok feldolgozásánál figyelmbe vettük az 1986-tól kezdődő megfigyelések és jelölések odúlakó fajokkal kapcsolatos eredményeit is. Munkánk fontos részét képezte a területen mesterséges fészekodútelep kialakítása. Az 1986ban létrehozott, 25 odúból álló mesterséges odútelepet 1989 őszén 50 odúra bővítettük. Az 1990-es fészkelési időszakra azonban 4 odú eltűnt, így a vizsgálatokat 46 ténylegesen meglévő odú mellett folytattuk. A kihelyezett odúk fából készültek, 90%-ban B-típusúak, amely megfelel Vertse (1955) által kidolgozott odútelepítési módszernek. 12 odút kibővített röpnyilással seregélyek számára helyeztünk ki. Az odúk telepítési átlag magassága 3,5 m. Az odúk nagy része zárt, tölgyes állományba, kisebb része ligetesedő erdőfoltba került. Az odúk ellenőrzését a fészkelési időszakban hetenként egy vagy két alkalommal végeztük. A kirepülés előtt lévő fiókákat gyűrűvel jelöltük. A vizsgálati terület költő, vonuló és téli madártársulásainak mennyiségi viszonyait fogás — jelölés módszerével pontosítottuk. Egyes odúlakó fajok populációs viszonyainak megismerésé24