A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Surányi Béla: A szántóföldi növénytermesztés szerkezete Debrecen mezőgazdaságában (1920–1990)

A korlátolt forgalmú földbirtokon belül a város tulajdonában volt a földterület 83,48%-a. Az egyházak részesedése nem érte el a 2%-át (1,71%). Hasonló méretre rúgott az alapítványi, társulati, hitelintézeti, egyesületi birtokrészesedés is (2,18%). A "földéhséget" némileg csillapította a haszonbérek nagy száma.

16 A bérbe vett földbirtok területi aránya (37,1%) felülmúlta nemcsak az országos (17,5%), hanem az alföldi régió arányát is (20,9%). A torz birtokviszonyok 1945 után módosultak. A földosztás — országos viszonylatban — az összes területnek közel 35%-t érintette,

17 s az igénylők több, mint 91%-a a földnélküliek, a törpebirtokosok közül került ki, akik a kiosztott föld több, mint 93%-át kapták meg." A földreform eredményeként alapvetően megváltozott Magyarország agrárstruktúrája. Nagy jelentőségű változás állt be a tulajdon- és birtoklási viszonyokban és ezzel együtt a mezőgazdaság munkaszervezetében is."

18 Hajdú-Bihar megyében

19 a földjogosultság 42 518 mezőgadasággal foglalkozó személyt illetett meg, amelynek keretében 197 695 kat.hold földet osztottak ki, a teljes igény 71,38%-át. Debrecenben a népesség

20 2,26%-a vált birtokossá. Ez viszonylag alacsony aránynak tűnik, de árnyaltabbá teszi a képet az a tény, hogy már 1920ban"

1 is a népességnek csak egynegyed része (24,95%) foglalkozott gazdálkodással, korabeli szóhasználattal élve, őstermeléssel. Az 1945-ben földhöz juttatottak birtok szerinti megoszlása:" népesség száma: 119 623 fő földet kapott: 2 713 fő ebből 0—1 kat. holdat kapott: 214 fő 1—3 kat. holdat kapott: 415 fő 3—5 kat. holdat kapott: 535 fő 5—8 kat. holdat kapott: 746 fő 8—15 kat. holdat kapott: 797 fő 15—kat. holdat kapott: 6 fő Összesen: 2 713 fő Az 1945-ös földosztásnak egyik jellemző vonása a "kisparasztosodás", Debrecennél is tetten érhető. Noha a föld iránti keresletnek gátat szabott a szűkös eszközellátottság

23 (fogat, gépi erő, vetőmag stb.), amely egyaránt sújtotta földtulajdonosokat, a hasonbérlőkct is, akik csak a városhoz, a községhez közeli szántóterületeket voltak hajlandók bérbe venni. Debrecen parasztsága szívósan ragaszkodott földjéhez, s nehezen fogadta cl a "keleti-típusú" szövetkezeti 16 Ua.: 317. 17 Bcrcnd T. Iván.: A szocialista gazdaság fejlődése Magvarországon ) 1945—1968) Bp., 1974. 24. Lásd később: Berend T. (1974). 18 Uo.: A mezőgazdasági népesség száma 1949-re jelentősen változott az egyes birtok-kategóriákban az 1930-as évekhez viszonyítva, s ennek arányában módosult a mezőgazdaság eltartóképessége is. Lásd: Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon (1945—1947). Bp., 1969. 391. o.: 1945ben a birtoknagyság súlypontja a kisbirtokra tevődött át 1935-höz viszonyítva, hiszen aránya 32%-ról 56,3%-ra növekedettt, viszont a 200 kat. hold fölötti birtokszám több mint felére esett vissza, 43%ról 16,5 %-ra. Lásd: Görög László: Magyarország mezőgazdasági földrajza. (Bp., 1954) 14—15. 19 Mezőgazdasági Statisztikai Adatgyűjtemény 1870—1970. Földiáidét. (Bp., én.) 2. köt. 245. Lásd később: Földterület 2. 20 Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai. (Db., 1957). 112. Lásd később: Ilii megye (1957). 21 Kovács Alajos: Debrecen lakosságának összetétele. Magyar Statisztikai Szemle, 1927. 5. sz. 389. o.: Ha az országos viszonyokat vizsgáljuk, látható, hogy 1910-ben a mezőgazdasági népesség aránya 55,6% 1930-ban 51,5%, s 1949-ben 49,1%. Lásd: Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. (Bp., 1965) 52. 22 20. jzet. 23 Források a magyar demokrácia történetéhez. (Bp., 1977.) 2. köt. 603—4. Lásd később: Források (1977). 226