A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Arnóth Sándor: Adalékok a püspökladányi zsidók történetéhez

tottak biztos megélhetést, mert innen vallásuk miatt kellett útrakelniük. Ez a két patak itt, Magyarországon folyt össze, és lett erős, bővizű folyó. S váltak a zsidók a polgárodosá katalizátorává a Duna-Tisza vidékén. Nagy szükség volt rájuk. A magyarság számához viszonyítva aránytalanul kevés a kereskedő. A pénz nem forog, a kapitalizálódás alig, vagy meg sem indult. Szabad terület, nagy lehetőségekkel. Mária Terézia alatt indul a beköltözésük, s ez a XIX. század utolsó évtizedéig tart. A néhány ezer főnyi esoportból 800 000 lélekből álló népcsoport lesz. A mi vidékünkre alapvetően az északkeleti, galíciai zsidóság áramlik. Beköltözésünkkor igyekeznek városba, vagy városközclbc kerülni, hogy a kispolgári szintről indulva szerencsét próbáljanak. Nehezen indulnak, hiszen előítéletekkel, gazdasági és politikai diszkriminációval is meg kell birkózniuk. Emiatt kezdetben rendkívül mobil a népesség. Később II. József, illetve a reformkor politikusai segítséget nyújtanak, könnyebbé válik sorsuk. A mozgékonyságukat csökkentik, igyekeznek megtelepedni, beilleszkedni. Eleinte a nemesi birtokokon keresik kenyerüket. Adják-veszik a terményt, forgatják a pénzt. Később a pénzkölcsönzés, a házaló kereskedelem is a kezükbe kerül. Kénytelenek ezt csinálni, hiszen földet nem szerezhettek. Ez az együttműködés mindenkinek hasznos volt. A zsidó biztonságban élt, s békében intézhette ügyeit. A nemes és a jobbágy pénzhez jutott fölös terményéért. Ez a közvetítő- és terménykereskedelem a hazai tőkefelhalmozás fontos forrása lett. A konszolidált viszonyok, a jobb lehetőségek nagy vonzerővel bírtak másokra is, és a betelepülés új és újabb hullámait indítja hazánk felé. Az utak mellett, a piacokhoz közel telepednek. Nagy központok keletkeznek. Környékünkön Nádudvar, Ujfehértó, Nagykálló tekinthető ennek. Mindegyik településen több száz zsidó lakik a XIX. század elejére. Vallási központjuk a szabolcsi részen Nagykálló városa. A bomló feudalizmus és a születő kapitalizmus viszonyai között az ő társadalmuk szintén strukturálódik. Polgárságba emelkedésüket proletarizálódás kíséri. Vagyoni differenciálódás zajlik, s megindul egy több generáción át tartó asszimiláció is. A forradalom és a szabadságharc idejére a zsidók zöme már Kossuthtal és a haladó liberálisokkal tart, elérik a teljes emancipációt. A bukás után különadókkal sújtják őket, elvesztik jogaik egy részét. A kiegyezés politikailag teremti meg a gazdasági kibontakozás lehetőségét. Ladány sokáig nem számított komoly célpontnak az otthonkeresők számára. Az utak elkerülték, a Sárrét bezárta. A változást a folyószabályozási, vasútépítési munkák jelentették. Az infrastruktúra kialakulásával Ladány vonzóvá válik. Ekkortól jönnek ide nagy számban. A betelepülők főleg házas, családos emberek. Olyan foglalkozással próbálkoznak, amilyenekkel itt nem találkoztunk eddig. A kereskedelem mellett, amely szintek kizárólag az övék, szállítással, gabonafcldolgozással foglakoznak. Nem mindenkinek sikerül, s megjelennek a zsidó fuvarosok, napszámosok is. Vagyoni- társadalmi differenciálódásuk mellett vallási életük is megújul. A ládányi status quo hitközösségnek a századfordulón 600 tagja lesz. Ezzel a harmadik legfontosabb vallássá válik a faluban. Ekkorra mindenki magyarnak válj a magát. Vegyes házasság még nincs, de a századforduló környékén már névmagyarosítással, kikeresztelkedessél találkozunk. Ugy tűnik a beilleszkedés sikeres volt, otthonra találtak itt. Mindkét fél jól járt ezzel. Ők nyugalmat és biztonságot, mi egy másfajta gondolkodásmódot kaptunk. Hajdú megye jelentéseiből kitűnik, a legtöbb adót fizetők 2/3-a izraelita. Közöttük vannak kereskedők, malomtulajdonosok, bérlők. Mögöttük ott állnak az egyszerű kispolgárok: a házalók, fiákeresek, mesteremberek, napszámosok. Hosszú és nehéz út volt idáig. De az biztos, még sokkal rögösebb lett volna nélkülük — és nélkülünk is. Kár, hogy ez az együttélés megszakadt. Szükségünk lett volna még egymásra. 216