A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Arnóth Sándor: Adalékok a püspökladányi zsidók történetéhez

ment végbe. Mindezek ellenére a nyugati államokhoz képest 50—100 év a késés.

1

'

1 A liberális nemzeteszme segíti az asszimilációt. A hasonulási-bcépülési folyamatban legtovább a földtulajdonosok jutnak. A világháború végére Debrecenben az 1000 holdon felüli birtokok 43,7%-a, a 100 és 1000 közöttiek 17,4%-a a kezükben van. A bérlők 39,2%-a, a gazdatisztek 26,9%-a izraelita. A bankbetétek 44,6%-a is az övék.

1

" Ezt a rendkívüli fejlődést nemcsak mozgékonyságuk telte lehetővé, hanem a magyar társadalom változása is. Az ipari termelés évi növekedési üteme 4% körüli, s a századfordulón az aktív népesség 18,3%-a foglalkozik iparral.

1

" A nemzeti jövedelem termeléséből 60%-kal a mezőgazdaság, 18%-kal az ipar, 22%-kal a szolgáltatások részesednek.

17 A tőkés fejlődés kibontakozásával megszűnik a falvak bezártsága, megindul az urbanizálódás. Az infrastruktúra kialakítása biztosít új lehetőségeket. Akik ezt nem tudják megragadni, azok a kispolgárság és a proletariátus soraiba süllyednek. A századforduló 800 000 izraelitájából ez a sorsa csaknem 35%-nak. Nagy tömegben élnek a Felvidéken és Kárpátalján fakitermelésből.

18 További egyharmad részük értelmiségi, a megmaradó rész a burzsoáziában kap helyet. Ezért jellemző a kétarcúság: a nagytőkés-nagybirtokos osztály részt vesz a kapitalizálödásban, de szükség van az idegen eredetű, asszimilálódó nagypolgárságra és intelligenciára. A kölcsönösség nyilvánvaló, s az is, hogy mindkettőnek át kell alakulni a kor kihívásának megfelelően. A mind teljesebb asszimiláció érdekében ki kell lépni az izraelitáknak az elzárkózásból. Fölmerül az igény új mentalitás, reformált hit kialakítására. Heves harcok kezdődnek, hiszen az izraeliták nem homogén közösséget alkotnak, ezt már láthattuk az eddigiekből. Az elmaradott keleti, északkeleti vidékek lakossága elkeseredetten védte identitásának legfontosabb elemét, vallását. A fejlettebb, polgárosult nyugati, városi izraeliták a kor igényeihez próbálják igazítani a hiteivé kct. Mások a két irányzat összcbékítésével kísérleteznek. Jó példa erre Debrecen, ahol 1840ben jelennek meg nagy számban. 1843-ra már megszervezik Szent Fgylcttükct, a Chcvra Kadisát. F.kkor még egységesek. Harminc év alatt lejátszódnak a már említett folyamatok, s háromféle irányzatot találunk: ortodox, status quo és neológ gyülekezeteket.

19 Mindenütt észlelhető a fejlődés, hiszen olyan időszakban járunk, ahol a magyarság válaszúthoz ért. A régi nagybirtok nem lehet a tőkeakkumuláció színtere, de a modern Európa kihívására felelni kell. A magyar és az idegen tőkével karöltve fektetik pénzüket vállalkozásokba, s részben így belőlük alakul ki a nagyipari burzsoázia, a kereskedői- ipari középpolgárság jelentős része. ///. A püspökladányi zsidóság 184S-ig A zsidók igen tekintélyes időt, majd 200 évet éltek a faluban. Helyi történetükről az első írásos emlékek a XVIII. századból kerültek elő. A község kamarai birtok lévén, izraelita nem kaphatott telket telcpedésre, legfeljebb korcsmabcrlőként, bolt vagy uradalmi mészárszék működtetőjeként kerülhetett a faluba. Nemesi birtok nem volt olyan nagy a határban, amelyikhez a tulajdonoson kívül bárki is szükséges lett volna. A világtól elzárt község nem nyújtott nagyobb lélekszámú, az ittenitől eltérő foglalkozású embercsoportnak jó letelepedési lehetőséget. Az is igaz, ekkor még nincsenek elegen az országban ahhoz, hogy ide is eljussanak. A vármegyei út is elkerüli Ladányt. Ezekkel magyarázható, hogy Nádudvaron 1785-ben 4272 lakosból 84 zsidót számlálhatunk, Püspökladányban csak elvétve akadnak. A házaló kereskedelmet 14 Berend T. Iván-Ránki György: Nemzeti jövedelem és tőkefelhalmozás Magvarországon 1867—1914. (Bp. 1966. 5—28.) 15 Gonda: A debr. z.sidók im. 92. 16 Mo. Tört. 7/1. k. 341. 17 Uo. 369. 18 Uo. 370. 19 Gonda: A debr. zsidók im. 100 210