A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Két százesztendős debrecen családtörténeti adalék

— Gáli Elek (1865—1932) gépgyáros. Felesége Borsányi Bors Etelka. Hét gyermekük: Etelka előbb Strauss Andorne, később Stesscl Jánosné (Stessel János gyógyszerész, drogista és gyógyárugyáros volt Budapesten), Béla neje Gaál Erzsébet, Irén, férje Rimbás Győző (Budapesten), János, Elek, Margit téglási Ercsey l'iborné fiúk Ercsey Tamás, végül István, felesége Földessy Júlia. — Gáli Jenő gazdálkodó elvette József bátyja özvegyét Szentványi Irmát, akitől egy leánya született: Éva.

28 Bosznay család. (5—6. sz. táblázat) Bosznay Károly divatárukereskedő vette el Kaffka Annát feleségül. Tőle egy fia született: István kereskedő, festőművész, 1901—9 között a debreceni Műpártoló Egyesület igazgatója.

29 Meghalt 1934. márc. 5-én. Felesége Unger Aranka volt. Gyermektelenek. Bosznay Károly másodszor is megnősült első felesége halála után. Második neje Lukács Irma akitől a táblázaton levő leszármazottakról emlékezett meg az imakönyv tulajdonosa, Kaffka Mariska néni. Valóság azonban, hogy több leszármazott is volt, így az általam ifjúkoromban ismert Bosznay Dezső kereskedő, kinek Izmir-i (szmirnai) görög nő volt a felesége (Marie) és három fiúk volt: László, Károly és a harmadik legkisebb, kinek nevére nem emlékszem. A másik Lukács leány a táblázatról ill. férje rokonságáról csak annyit tudok, hogy Nemes Kálmán 1892-től a debreceni István gőzmalom igazgatója volt.

30 Rickl család (7—9. táblázatok) Osztrák, családi hagyomány szerint svájci származású polgár család, melynek első ismert őse a táblázaton is megtalálható — Rickl János Lipót, aki ükunokája, az imakönyv tulajdonos és feljegyzést készítő Dusóczkyné Kaffka Mariska néni szerint St. Pölten mellett nyugszik. Ez az adat minden valószínűség szerint helytálló, mivel dokumentum áll rendelkezésemre arra vonatkozólag, hogy nevezett 1740 és 1750 között a gr. Rindsamul-Ncidcgg féle soosi (IIürm mellett, St. Pölten közelében) uradalmi és kastély gondnoka volt. Felesége Wagner Anna Borbála.

31 Második fia az 1748-ban született: — Rickl József Antal fűszerkereskedő költözött be Magyarországba, előbb Pestre, majd Debrecenbe, ahol 1785-ben a polgárjogot is megszerezte.

32 Ott is halt meg 1812-ben. A család debreceni fűszerüzlete 130 évig állott fenn (1783—1913) mindvégig a család kezén. Az imakönyvben feltüntetett adatok helyesek, de igen hiányosak. Hiányoznak pl. róla az imakönyv tulajdonos anyai szülei: Rickl József Zclmos (1784—1829) fűszerkercskedő és felesége Ivancsi Rozina (1795—1839). Hiányoznak nagybátyjai: Rickl József Ferenc Zelmos (1818—1876), Rickl Antal Vilmos (1826—1857), és nagynénje: Rickl Anna (1813—1843) vajdahunyadi és felsőszilvási Dragota Ignácné (fűszerkercskedő). Elsőfokú unokatestvérei közül nincs megemlítve Rickl Róza tótlipcsei Fabricius Gézáné (1844—1920), Rickl Géza Emánuel (1861—1915) fűszerkereskedő, Rickl Gyula (1815—1922) és Rickl Antal Vilmos Géza (1857—1924). A következő Rickl generáció 7 leány és 3 férfi tagja pedig teljesen kimaradt az imakönywégi feljegyzésből. Ezzel szemben részadatok vannak a Rickl családba benősült Jablonczay és szikszói Szabó családokról. — Rickl Terézia (sz. 1820. szept. 26.). Keresztszülei Eichholz János Pest város későbbi főbírája és neje Mády Anna (Kaffka Károlynénak fennmaradt kislány korából Pes-ki József pesti 28 Rickl (Nagybákay) Antal Lajos: Rickl Családi Könyv i.mi.fej. 29 Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében In Déri Múzeum Évkönyve 1989—90. 410-^35. 30 Mayer-Koncz 42. (fényképpel). 31 Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? In Déri Múzeum Évkönyve 1986.200. 32 Herpay: Debrecenbe i.m.34. 186