A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy debreceni kereskedőcsalád, a Kis Orbánok házának története

mértéknyi, ezen hevederek lejjebb szálván, az köztök lévő, s reájuk támasztott bolthajtást maguk után húzták. — '

,25 Beregszászi a legnagyobb építészeti problémát abban látta, hogy az épület alsó és felső szintje csarnoknak épülvén nem került közfalakkal megerősítésre. A hosszantartó bolthajtásokat csak a hevederek tartják össze. Igaz, hogy a hevederek elegendő számmal készültek, hajlatuk viszont nem megfelelő az épület szélességéhez képest. Vizsgálata eredményeként javaslatot tett a boltívek lebontására. A boltívek süllyedésénél nagyobb gondot jelentett az építtető számára az emclti fal megmozdulása. Ez már megváltoztathatatlan építészeti hiba volt. A fal megrepcdcsénck legfőbb okát Beregszászi újra az épület megerősítést nélkülöző szélességében látta. Kis Orbán Jánost a ház megvásárlása, a család tartozásainak kifizetése, a túlméretezett építkezés kölcsönök felvételére kényszerítette. A családot terhelő különböző kötelezőlevelek értéke kamatokkal közel 18 000 váltóforintot tett ki.

2h Ezeknek a tartozásoknak a törlesztését ő maga is újabb kölcsönök felvételéből tudta fizetni. Adósságait rögzítő naplójában 1843. januárjában a következőket jegyezte fel: "A nagy házvétel, annak javítása, s erőm feletti nagy építkezések, de főképpen a több esztendők tartós szűk, az kereskedésre igen mostoha időjárás kényszerítettek Pesti Nagykereskedő Lyka Anastasius Urnák azon bátorságos ajánlatát elfogadni, hogy mivel kereskcdésbcli tartozásaimat, sok kiadásaim miatt részére szállítani teljes pontossággal elégtelen voltam,^szíves lesz nálam ötezer pengőforintokat vagy 12 500 váltóforintokat 3 évig benthagyni. . ,"

27 A városi árvapénztárnak és magánszemélyeknek szóló tartozása közel 30 000 váltóforintot tett ki. Egészen az 1850-es évekig tartott a különböző kölcsönök felvétele és visszafizetése, mígnem kereskedése felszámolása mellett döntött. 1846ban egy már lassan fél évszázada tartó telekrendezési vita eredményeként a Kis Orbán ház telke 48 négyszögöl nagyságú telekrésszel bővül.

28 A ház egyébként igen rövidideig szolgált eredeti céljának megfelelően. A gubás céh 1848-ig használta árusítóhelyül, évi 400 pengőforint bérleti díj fizetése mellett.

29 A szabadságharc idején ebben a házban rendezte be irodáját Madarász Eászló. Igen érdekes bejegyzés árulkodik erről az üzleti naplójában: "Nyugtatvány, negyven pengő forintról, melyet Madarász László volt honvédelmi bizottmányi tag által használt szobában okozott bútorbeli rongálások kártalanítása fejében, Zoltán János belügyi államtitkár úrtól mai nap hiány nélkül felvettem. Debrecen, jún. 2. 1849. Kis Orbán János" 30 1849. novemberétől a következő év márciusáig háza nyugati földszinti részét katonai főőrtanyául használják, később raktárként bérlik évi 400 pengőforintért.

31 1851-ben házát tiszti szállásnak jelölték ki. A város tanácsánál panaszt tesz amiatt, hogy háza felmérésekor a szobák számához hozzávették a boltok számát is. Mivel, a megállapított 20 helyett valójában 13 szobája van, kéri hogy tisztek helyett közkatonákat szállásoljanak el nála, a megállapítottnál jóval kevesebb számban."

2 1855-ben a ház a Császári Királyi Kincstár használatába került. Ennek körülményeiről semmit nem tudunk. Mindenesetre ebben az évben Kis Orbán János a Cegléd u. 20. sz. alatt lévő házba költözött, melyet Zoltai Lajos hat szobás "úri lakásként" ír le munkájában.

33 1913—14-ben ezen a telken épült meg Borsos József tervei alapján az új rendőrségi palota. 1911-ben hallani újra a Kis Orbán házról. Ekkor döntött a város tanácsa a ház kincstártól 25 IIBML. IV. A. 1011. k. Rel. 1842. 93. 26 IIBML. XI. 107. 9. 27 HBML. XI. 107. 9. 28 HBML. IV. A. Rel. 1843. 170. 29 Déri Múzeum Általános Tört. Dole Gyűjt. Sz. 1910. 877. 5. 30 IIBML XI. 107. II. 31 Déri Múzeum Általános Tört. Dole Gyűjt. Sz. 1910. 877. 7.3. 32 Déri Múzeum Általános Tört. Dole Gyűjt. Sz 1910.877.7.4. 33 Zoltai Lajos: Debrecen város helyrajzi története, (kézirat) /. Déri Múzeum Általános Tört. Dok. Gyűjt. 192. sz. 175