A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy debreceni kereskedőcsalád, a Kis Orbánok házának története

nék, hogy azt a régi udvarba való istállót és két szobából való régi lakást, most félre hagynám, mivel úgy sem fog hozni semmi egyéb hasznot csak azt, hogy az festő benne lakjon, és az maga lova az istállóban. Ezért én most úgy hagynám, mert ők úgy is ellakhatnak. Felépíteném az haszonra valót, és Interest hozó épületet. Legalábbis addig még magát megkönnyebítené: mert nem tudja Barátom még, hogy mit teszen az Építés, majd mikor megpróbálja akkor meg fogja tudni, mert mindig kell többre számítani, mint az egész számadás és Contractus teszen, ezért jobbnak látnám legelőször egyet, és azután az másikat ami nem haszonra való, csak szépségre."

20 A tervek elkészítésére a Debrecenben jól ismert Ságody József pesti műépítészt kérte föl.

21 A ház építésével Rachbauer József — a városháza építésekor igen jó nevett szerzett — építőmestert bízta meg. 1841 őszén elkészült Kis Orbán János nagy terve, a városháza felőli emeletes épület. Az épület felső szintje összefüggő csarnok volt, melyet a helybeli gubás céhnek szándékozott haszonbérbe kiadni. A terv azonban meghiúsulni látszott. December utolsó napjaiban a kereskedő kétségbeesetten kéri a városi tanácsától újonnan épült házának megvizsgálását. "Nem kevés érdemes Uraktól hallottam azon reám nézve igen kedvetlen s keserítő tudósítást, hogy azon új épületem, mely a Ns. városháza mellett az idén vonódott, nem csak hogy a kitűzött célnak megfelelni képes lenne, de ön terhe alatt is, az boltozatok elébb utóbb össze fognak omlani. . . " A tanács december 30-án hozott határozata alapján szenátor Bayler Istvánt bízták meg a panasz kivizsgálásával. A szenátor Povolny Ferenc építészt és Beregszászi Pál kollégiumi professzort kérte föl a szakértői vizsgálat elvégzésére." Povolny az épület hibáit elemezve, igen keményen fogalmaz, nem építőmesternek, hanem tatarozónak nevezi Rachbauert. Különösen nagy építészeti hibaként említi, hogy az épület emeleti oldalfalait az utcára néző oldalon csak másfél lábnyi vastagra építették. "Különös igen megütköző látvány ezen épület emeletében az, hogy az egyik főfal (az udvar felől illő két lábnyi vastagságú főfalnak általcllcnében) az utca felőli csak egy és fél lábnyi vastag, ily csalfa esetet sűrű közfalak nélkül még csak képzelni se lehet, nem hogy 24 öl hosz szúságban 13 láb magasságra építeni egy rendes építőmesternek." Az építtetőt ért különös nagy kárként említi, habár az épület alapjai lehetővé tennék további emelet építését, a másfél láb vastagságú főfal miatt ez már lehetetlen lesz. A földszinti bolthajtások hibáinak legfőbb okául azt adja, hogy az azokat tartó terhelők szélessége nem felel meg az épület szélességének. Több más hiba között még a földalatti boltozatok nem megfelelő voltát említi. "... a boltozatok csak fél láb vastagságúak noha az rendes és tartós föld alatti helyek, boltozatok minden jó épületbe egy egész láb vastagságúnak kell lennie, amit az építőmester munka és anyagadás árában ugyan fel is vett, de csak fél tégla vastagsággal boltolta azokat, az építtető Úrnak tetemes kárára s az által gyengédség alkotásba helyezé drága épületét."

21 Beregszászi rendkívüli gonddal elvégzett vizsgálatában tudományos értékű magyarázatát adta a boltívek süllyedése okának. "Ezen Épület az Építtető Úr kívánságára, bizonyos czélra készítődvén, benne sem földszint, sem emeletben 20 ölnyi hosszúságra közfalak, nem tétetődtettek, s annál fogva azok által, az Épület nem erősítődhetet meg elegendő képpen, hanem a hosszantartó Bolthajtását, csak hevederek (gurten) tartják össze. — Ezen hevederek elegendő számmal, vastagsággal és szélességgel, de oly széles épülethez képest, melynek belső világa 3° 5' csekély hajlattal tétetődtek, mely miatt is már megmozdultak, középen lefelé hajlottak, s megrepedeztek. — Azon hevederek, melyek még épségben látszanak lenni, a közepeken az pádimentomtól való magasságuk még most 2° 0,5 1/2' folyóméternyi, de az már megmozdultak, s lejjebb hajlottá közül némelyek 2° 0,4'—2° 0,2' sőt egy 1° 5' 9 1/2" folyó 20 Déri Múzeum Általános Tört. Dole Gyűjt. Sz. 1910. 875. m. 21 Déri Múzeum Általános Tört. Dok Gyűjt. Sz 1910. 877. 4. 22 HBML. IV. A. 1011. k. Rel. 1842. 93. 23 HBML. IV. A. 1011. k. Rel. 1842. 93. 24 HBML. IV. A. 1011. k. Rel. 1842. 93. 172