A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Szabó Sándor: A debreceni Nagyerdő nappali lepkéi a múlt és jelen tükrében

Dolomit kénes lepke (Colins chrysotheme) A századforduló előtti, illetve az 1930-as években készült fajlistákon feltüntetett faj. Kontinentális sztyepplakó faj. Korábbi alföldi élőhelyéről kipusztult, aktuálisan veszélyeztetett faj. A Nagyerdőn jelenleg nem él. BOGLÁRKALEPKÉK (LYCAENIDAE) — Barna tüzlepke (Loweia titynis) — Ibolyás tüzlepke (Loweia alciphron) — Nagy tüzlepke (Thersamonia dispar) — Közönséges boglárkalepke (Polyommatus icaras) — Ezüstkék boglárka (Lysandra coridon) — Bengeboglárka (Celastrina argiolus) — Ezüstös boglárka (Plebejus árgus) — Szilfa csücsköslepke (Satyrium W-album) — Tölgyfalepke (Thecla quercus) — Nyírfalepke (Thecla betulae) — Kökénylepke (Strymon spini) Kis termetű, élénk színű, (kék, lila vörös) lepkék. Termetük ellenére kitartó röptűek, sok közülük a vándor faj. Speciális életfeltételeket igényelnek, sokszor hangyák társaságában élnek. A debreceni Nagyerdőn már csak a legellenállóbb, legalkalmazkodóbb fajok élnek meg. Élőhelyromlás, levegőszennyeződés, motorizáció, ipari veszélyforrások rendkívül visszaszorították ezeket a fajokat, szinte egész Európában, legtöbb fajukat védik. Hazánkban is törvény védi a legértékesebb és egyben legritkább fajaikat. Barna tüzlepke (Loweia tityrus) A Nagyerdőn és az Erdőspusztákon igen elterjedt két nemzedékű faj. Virágokon szétterült szárnyakkal tartózkodnak. Gyors és erőteljes röptűek, élőhelyüktől gyakran messze elkóborolnak. Hernyója juhsóskán és mezei sóskán él. Alkalmazkodó faj, mely kertségek mezsgyehatárán is képes szaporodni. Ibolyás tüzlepke (Loweia alciphron) Védett faj, mely korábban sokkal gyakoribb volt a debreceni Nagyerdőn. Drasztikus egyedszám változás állt be populációjában. Élőhelyéhez igen hű faj. Ezért az ott végzett bármilyen beavatkozás, útépítés, vegyszerezés, közmunkálatok, levegőszennyeződés végveszélybe sodorja. Jóval elterjedtebb az erdőspusztai területeken (Bánk, Haláp) ahol főleg száraz, meleg bokorerdők szélein, tisztásokon él. Évente egy nemzedéke van, hernyója áttelel, sóskaféléken él. Nagy tüzlepke (Thersamonia dispar) Nedves rétek, kaszálók kiszáradásával általános élőhelyromlással szoros összefüggésben rendkívül megritkult. Védett faj, mely több európai országban (Anglia) a kipusztulás szélén áll, így Magyarországon is a lápterületek csökkenésével nagyon megritkult. A Nagyerdővel határos Tócó mentén, Halápon, a nyírábrányi lápréten, a Kati ér mentén élnek kisebb populációi. Régebben a Nagyerdőn is előfordult, manapság főleg erdő-peremvidéken él. 16