A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

elsősorban sok vérveszteséget okoz, mivel a nyílvessző nem engedi összezáródni a sebet. Az eltalált harcos helyzetét tovább súlyosbíthatja, hogy a nyílhegy nem szilárdan rögzítve ült a vesszőn, csak "rá volt ütve", így előfordulhatott, hogy amikor megpróbálták kihúzni a sebből, a vessző kijött ugyan, de a tekintélyes méretű fej benn maradt. (55., 56. kép) A korabeli kirurgusok javaslatára ezért a nyílvesszőt inkább áttolták a seben, úgy húzták ki. . . Összehasonlítva a közönséges kéziíj nyílvesszőjével megállapíthatjuk, hogy a számszeríjlövedék mortalitása sokkal nagyobb volt. Mindezek alapján jobban érthető a már említett zsinati átok. Az átok erkölcsi magyarázata viszont teljesen máson alapszik. A lovagi harcmodor egyetlen tisztességes küzdelmet ismert, a lándzsával, karddal, buzogánnyal vívott test-test elleni közelharcot. Ennek szigorú etikájával teljesen ellentétes volt az íjászok harcászata. A számszeríjlövedék messziről jött, hangtalanul, nem lehetett "vele" megküzdeni, tehát az általa hordozott halál arctalan volt. Mindezt tetézte, hogy az íjászok többsége közrendű volt, ezért az eltalált lovag joggal érezhette, hogy méltatlan kézből méltatlan halál éri. A fegyvert és az íjászokat körülvevő rettegést és gyűlületet jól érzékelteti, hogy az elfogott számszeríjászoknak sokszor levágták a jobb kezét és kiszúrták a jobb szemét, hogy soha többé ne tudjon "ördögi" fegyveréhez nyúlni.

54 A számszeríj Magyarországon E fegyver történetét alig tárták még fel hazánkban. A szó etimológiája a szláv "samostrelij" szóra vezethető vissza, amely "magától lövőt" jelent.

55 A latin irodalomban többnyire "ballista" formában szerepel, bár ez a szó jelenthet "kővető gépet" is. Ezért e fegyver Árpád-kori megjelenéséről krónikáink alapján csak nagyon bizonytalan képet alkothatunk. A jelenlegi kutatások alapján azt mondhatjuk, hogy a számszeríjat Magyarországon a XII. sz. első harmadától nagy valószínűséggel ismerték és használták. Aragóniái Simon ispán számszeríjászaival védi meg a mongolok által ostomlott Esztergom várát. A tatárjárás utáni újrafegyverkezésben IV. Béla többek között 1000 számszeríjászt kér IV. Sándor pápától. Mindez azt bizonyítja, hogy a várvédelemben bevált fegyver volt.

56 Általános vélemény, hogy soha nem volt olyan elterjedt fegyver, mint Nyugaton, bár Anjou királyaink is alkalmazzák őket hadjárataikban. Úgy tűnik, hogy a legendás Toldi Miklós is egy olyan kompániában szolgált Itáliában, amely számszeríjat használt harcaihoz. Zsigmond királyunk (1387—1437) 1427-ben és 1435-ben is rendelkezik számszeríjász lövészek felállításáról és fizetéséről. Szélesebb körű elterjedésével a huszita háborúk idején lehet számolni, mert a cseh harcosok előszeretettel alkalmazták ezt a fegyvert. Az is bizonyos, hogy Hunyadi János seregében is sokan szolgáltak, hiszen a kiváló katona számos veterán cseh zsoldost fogadott szolgálatába, s a huszita harcmodort is felhasználta. Fia, Hunyadi Mátyás, híres fekete seregében legalább 4000 számszeríjász szolgált. A király halála után — csakúgy, mint Nyugaton — a számszeríj kiszorul a harcmezőkről és vadászfegyverként él tovább. Jobban nyomon követhető a fegyver története a régi városi jegyzőkönyvek alapján, amelyekből kiderül, hogy Hunyadi János korában pl. Bártfán, Besztercebányán, Selmecen, Körmöcbányán, Nagyszombaton, Kassán és Nagyszebenben számos számszeríjkészítő mester élt.

57 A török háborúk új harcmodora miatt ez az ősrégi fegyver nálunk is szükségtelenné vált, készítésének tudománya így elenyészett, s az a kevés vadászfegyver, amely hazánkba került, többnyire nyugati mesterek tudását dicsérte. Feltétlen meg kell említeni, hogy a számszeríj mint vadász- és céllövő fegyver is reneszánszát éli, bár már csak külsejében hasonlít őseihez. Szerkezeti anyagai, technikai megoldásai már az új kor termékei. 54 Ritka kivételt jelentett a spanyol számszeríjászok helyzete, kik annyira hasznosnak bizonyultak a reconquista során, hogy általában lovagi sorba számították őket. {Bradbury i.m, 159.) 55 Bárczi Géza: Magyar Szófejtő Szótár (Bp., 1991.) 280. "számszeríj" 56 A problémáról részletesen: Veszprémy László: A ballista előfordulása Anonymusnál. A számszeríj használatának kezdetei Magyarországon, Hadtörténelmi Közlemények, 1993. II. 9—17. 57 Kalmár i.m, 138—140. 155