A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

nem lehetett olyan nagy jelentősége, mert vadászaton az optimális lőtávolság a legerősebb fegyverekkel sem volt több 50—60 méternél. Ezt a távolságot a nyílvessző kevesebb mint egy másodperc alatt tette meg, tehát a vadnak alig volt ideje reagálni. Érdekes dolog, hogy az afrikai parkőrök számszeríjat használnak ahhoz, hogy altatólövedékeket lőjenek az elefántokba. Ez nem könnyű feladat, ugyanis a nagy fülű, vastag bőrű állat mindig meghallja a közeledő nyílvesszőt, és akár 30 méterről "szögbe képes állni", vagyis olyan testhelyzetet vesz föl, hogy a lövedék vagy lecsúszik róla, vagy alig hatol a bőrébe. Valószínűleg az egyetlen állat, amely képes erre. A vadőrök megtalálták a megoldást: kiderült, hogy a vazelinnel bekent nyílvesszőnek nincs hangja!

36 A vadász számára további előny a kéziíjjal szemben, hogy a felhúzott számszeríjjal órákig lehet várakozni. Felhúzása megtörténhet fekve is, nem kell fölállni, elriasztván a vadat, ami egy kéziíjnál könnyen megtörténhet. A számszeríj lőpontossága nyilvánvalóan sokkal jobb, mint a kéziíjé, elsősorban a puskaszerű célzás miatt. A nagy kezdősebesség folytán a lövedék ballisztikus görbéje igen lapos, ami tovább könnyíti az irányzást. Ennek igen nagy jelentősége van a nagy testű vadak meglövésénél, ahol fontos, hogy az állat valamely vitális területét, pl. szív, tüdő, máj találják el, vagyis a sebesült vad ne legyen képes messzire "elvinni" a lövést. A fentebb tárgyalt három, a XVI. sz. közepéről származó számszeríj kifejezetten vadászati célokra készült. Ezt legszebben nem is a kivitelük, hanem a rendkívül finom, szinte óraműre emlékeztető elsütőszcrkczetük bizonyítja, amire azért van szükség, hogy a több száz kg erővel megfeszített ívet könnyedén, "olajozottan", egy érintéssel oldani lehessen. A fegyvert így nem kellett elsütésnél rángatni, s mivel a számszeríjnak visszarúgása nincs, egy gyakorlott lövész "azt talál el vele, amit akar." Egy ilyen szerkezetet természetesen a katonai fegyvereknél is jól tudtak volna használni, de ez a bonyolult mechanika túl érzékeny a harctéri körülményekre, s előállítása is meglehetősen drága volt (34—35. képek). A számszeríjas vadászat legszebb képét Gaston Phocbusnak (1329—1391), Foix grófjának vadászkönyvéből kapjuk, aki ennek a sportnak számtalan fogását örökítette meg. (36. kép) Ezen vadászati mód érdekes válfaja volt a spanyol módszer, ahol jellegzetes, kis méretű, erősen görbült íveket használtak erre a célra, és a könnyű nyílvesszőt a fehér hunyor gyökeréből készült méreggel kenték be.

37 A fegyver népszerűségére jellemző, hogy szenvedélyes számszeríjas vadász volt többek között I. Miksa német császár (1493—1519), I. Ferenc francia király (1515—1547), és I. Erzsébet angol királynő (1558—1603) is. A számszeríj felhúzószerkezetei A számszeríj felhúzására, megfeszítésére számos elmés szerkezetet ötlöttek ki. A fejlesztések célja többnyirányú volt. Nemcsak az szerepelt mozgatórugóként, hogy az egyre erősebb íveket pusztán a test erejével már nem lehetett megfeszíteni, hanem legalább ilyen súllyal esett latba az íjász "kímélése", erejének megőrzése. A XIII. sz. elején megjelenő övhorog, és a számszeríjra szerelt taposókengycl jelentette azt az áttörést, ami lehetővé tette, hogy a számszeríj ereje egyre kevésbé függjön kezelőjének fizikai adottságaitól. A felhúzóhorog egy széles bőrövre volt rögzítve, melyet az íjász a csípője fölé illesztett. A horgot beleakasztotta a húrba, lábával a kengyelbe taposott, és teljes erővel a föld felé nyomta, amíg a húr bele nem akadt a dióba. (37. kép) Ez a módszer a könnyebb íveknél volt használható. Van olyan eljárás is, amikor a nagyméretű számszeríjra, olyan nagy kengyelt szerelnek, hogy két lábbal is bele lehet állni. Itt a felhúzás pont fodítva történik: az íjász guggolva akasztja felhúzóhorgát a húrba, és két lábára támaszkodva, kezével az íj tusát megmarkolva fölegyenesedik. A comb és a hátizmok ereje nagyon nagy, és mivel a felhúzási távolság nagyon kicsi, max. 15—20 cm, akár 150 36 George M. Stevens: Crossbows, (1978.) 119. 37 Gallwey im., 154. 138