A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Töll László: A számszeríjról – A Déri Múzeum számszeríjai

A Déri Múzeum szaruíves számszeríjainak leírása I. L.sz.: DF. 1/144. (8. kép) Az ív hossza 79 cm, legnagyobb vastagsága 5 cm, legnagyobb szélessége 6 cm, a tus hoszsza 83,5 cm, vastagsága a diónál 7 cm, az elsütőkar hossza 44 cm. A szaruív erősen visszahajló reflex, mindkét végén két-két húrakasztó található. A szaruív az ún. pisztráng mintával díszített nyírfakéreggel van borítva, mely az élesebb peremeknél erősen hiányos. Alatta jól látszik a burkoló faszerkezete. (9. kép) Az ív hasoldalán a védőréteg réselve van felhordva, a gyűrődést megakadályozandó. (10. kép) A burkolat egyes helyeken erősen feketedett. A tus barna keményfa, oldalán egyszerű csontberakás, alját és fölső részét szintén csontlemezek burkolják. A szaruív a tus elején lévő hasítékba enyhén döntve van beillesztve, és fonott kenderzsinórral van rögzítve a törzsbe vájt lyuk segítségével (11. kép).

29 A tus erősítését egy beütött vasszegecs szolgálja az ív mögött. A szegecs előtt az előbbi képen jól látható a nyílvezető szarusínen kifaragott nyíltartó bakocska, amely a közép-európai számszeríjak jellegzetessége.

30 ElsütŐszerkezete egyszerű billenőkaros, rugója törött, diója hiányzik. (12. kép) A tus utolsó harmadában a felhúzószerkezet akasztására tüske van beillesztve. A törzs vége enyhén elkeskenyedik, kihangsúlyozott tusája nincs. A taposókengyel egyszerű kovácsolt vas, melynek közepén gerincéi fut végig, s művészi fonású bőrszíjakkal van az ívhez rögzítve. II. L.SZ.: DR 2./144. (13. kép) Az ív teljes hossza 76 cm, legnagyobb vastagsága 4,5 cm, legnagyobb szélessége 5,5 cm, a törzs hossza 80 cm, legnagyobb szélessége a diónál 6 cm, az elsütőkar hossza 39 cm. Az ív enyhén hátragörbült, mindkét végén kettős húrakasztó. Az ív pisztráng mintás nyírfakéreggel van borítva, mely erősen elfeketedett, a bal oldali ív hasoldalán szinte teljesen hiányzik, a kéreg alsó maradványai jól látszanak. (14. kép) A tus barna keményfa, mely mindegyik oldalán hosszanti irányban vajszín csontlapokkal van burkolva. Az elsütőszerkezet egyszerű billenőkaros, rugója törött. A kar egyszerű, durva kivitelű kovácsolt vas. (15. kép) Diója megvan, valószínűleg szarvasagancsból faragva. (16. kép) A képen jól látszik, hogy a dióba egy vas fenéklemezt helyeztek, hogy a belefekvő lehúzókar ne közvetlenül a csontnak feküdjék neki. A tusa, a beillesztett horog és a taposókengyel azonos a fentebb leírt számszeríjéval. A leltárkönyv tanúsága szerint az íjak a XV. sz. utolsó harmadában Nagyszebenben készültek, s a Bruckenthal család tulajdonában voltak. Az alábbiakban közölt két fénykép a két számszeríj belső szerkezetét mutatja. (17. kép) A röntgenfelvételen a DF. 1/144. leltári számú fegyver bal karja látható. Az ábrán jól kivehető a szarumag, a fehér foltok az elvált rétegek közé beszivárgott levegőt mutatják. A kép alapján megállapítható, hogy az erdélyi mester az egyik legegyszerűbb szerkezetű számszeríjat alkotta meg, de mind külseje, mind belseje finom megmunkálásról tanúskodik. A következő két kép jól mutatja, hogy mennyire vigyázni kell, ha szaruíves számszeríjakat csak külsejük alapján van lehetőségünk megítélni. A két fegyver — görbületüktől eltekintve —, külső megjelenésükben és anyagukban nagyon hasonlít egymásra. A 18. képen jól látszik a jobb karon végighúzódó fehér csík, mely a 19. sz. keresztmetszeti képen is látható. Az is feltűnő, hogy a szarumag elhelyezkedése és rétegződése is más jellegű. A fehér csík mibenlétére nem tudok magyarázatot adni. Látszólag nem az egész ívben húzódik végig, így a szaruréteg és az ínöv elválása közé beszivárgott levegő is lehetne. Ennek ellentmond, hogy a két kar méretbeli különbséget egyáltalán nem mutat. A tomográf képes az anyagok között különbséget tenni, s ezen a ponton nem levegőt jelzett ki.

31 Érdemes megfigyelni, hogy az anyag 29 Az ív tökéletesen szilárd rögzítése alapvetően fontos a pontos lövéshez. 30 A nyugati számszeríjakon az említett nyíltartó bakocska helyett törzsbe vájt félkör alakú csatornát használtak a nyílvessző megvezetéséhez. 31 A tomográf az ún. denzitás, vagyis a röntgensugarak elnyelési mértéke alapján következtet az anyag minőségére. Mivel ez orvosi eszköz, számítógépe az emberi testre van beállítva. Ettől eltérő anyagokról nem tud pontos információt adni. Ezen vizsgálati mód mégis azért rendkívül előnyös, mert a közönséges röntgentől eltérően keresztmetszeti képet is lehet vele készíteni. 123