A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

A tisztásokon recésszárnyú rovarok egyik szép faját az aranyszemű fátyolkát (Chrysopa chrysops) figyelhetjük meg. Az erdő lakója a poszméh (Bombus fragrans), fészkét a földbe készíti el. A tölgyeken él a magyar gubacsdarázs (Cynips hungaricus), mely már csak ebben az erdőben mutatható ki nagyobb egyedszámban. Csak az újszentmargitai erdőben és az ohati erdőben fordul elő a nagy sziki bagolylepke (Gortyna borelli). Gazdag az erdő talajának rovarfaunája is, melyek közül a vaspondró (Julus terrestris), a változó százlábú (Lithobius mutabilis) a legnagyobb termetűek. AZ ERDŐ MADÁRVILÁGA Érdekes módon a margitai erdő madárvilága nem annyira gazdag, mint az ohati erdőé.

30 Az erdőszéleken fészkel a gerle (Streptopelia turtur). Közönséges a balkáni gerle (Streptopelia decaocto). Az erdősávokat kedveli a macskabagoly (Strix aluco), a szarka (Pica pica), a nagy őrgébics (Lanius excubitor). A fasorokban a tövisszúró gébics (Lanius colurio) gyűjtögeti a tövisekre a rovarokat. A ragadozó madaraknak is otthont nyújt az erdő, így a barna kánya (Milvus migrans) az ártéri erdők ritkuló lakója. Valaha az ártéri rétek legnagyobb ragadozója is itt fészkelt, a réti sas (Haliaetus albicilla). A Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai etetéssel szeretnék ismét e vidékre csalogatni. A község körüli erdősávokban is lehet találkozni az egykori ártéri erdők lakójával a zöld küllővel (Picus viridis), a nagy fakopács (Dendrocopus major) szintén gyakran kopogtatja a beteg fákat. Az erdők szélén a varjú (Corvus frugilegus) sokszor tömegesen fészkel. Elhagyott fészkeikbe költöznek be a ritka kék vércsék (Falco vespertinus) és a vörös vércsék (Falco tinnunculus). Kedvelik az erdei fülesbaglyok is az ilyen szállást. (Asio otus). Az erdő cserjeszintjén élnek a kis énekesek: a csilpcsap füzike (Phylloscopus collybita), a citromsármány (Emberzia citrinella). A lombkorona alsó szintjén a szép sárgarigó (Oriolus oriolus) fészkel. Az erdő lakói a cinkék: a széncinege (Parus maior), a kék cinege (Parus coeruleus). Az erdő talajszintjén él az erdei egér (Apodemus silvaticus). Az odvas fák pedig a denevéreknek is otthont nyújtanak. AZ EMBERI TELEPÜLÉSEK - KULTÚR-TERÜLETEK ÁLUITAI A falu határában járva feltűnik a sok füsti fecske (Hirundo rustica), amint csapatostól vadásznak, csivitelnek. A falusi házak kéményein nem egy helyen gólyák (Ciconia ciconia) fészkelnek. A majorságok tanyák, elhagyottabb építményeiben lel tanyára a búbos, vagy büdös banka (Upupa epops). Mindenki ismeri a verebeket, a gerlét, a balkáni gerlét, sőt a templomok padlásán fészkelő kuvik (Athene noctuca), vagy a ma már ritkább gyöngybagoly (Tyto alba guttata) sem ismeretlen. 30. Szabó im. 98. 61