A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

ták le, majd elkészült az Árkus-csatorna (1716-1721 között Debrecen városa ásatta), a Mirhó (1786), a Hortobágy (1816).

8 Az 1783-ban készült térképeken, melyeket II. József rendelete alapján osztrák katonai térképészek készítettek, a Polgár környéki mocsárvilág még érintetlen. A Topa-mocsár, Kaszibamocsár, Pálinkás, Kígyós-mocsár, Kónya-mocsár, Szégyés-mocsár, Kengyel-mocsár veszik körül Polgárt, míg távolabb a Veresnád-mocsár, a Kis széles-mocsár, a Bágy, a Kupa-mocsár terül el. Ez a helyzet 1846. augusztus 28-29-én változott meg, amikor a Tiszaszabályozó Társaság Központi Választmánya gróf Széchenyi István elnökletével a polgári városházán ülésezett, s a 1. kép A Tiszaszabályozás emlékműve Tiszadobnál 8. Papp Ferenc: A Hortobágy vízgazdálkodása. In: Kovács Gergelyné-Sálamon Ferenc: Hortobágy, a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. (Bp. 1976.) 26-27. Valamint: Somogyi et al. im. 101. 41