A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte
épülhetett volna. A pályázat műfajainak, témáinak korszerűtlensége azonban kizárta érvényes irodalmi mű születését. Irodalomszemléletük, mivel nemzeti, világképi központú, egyértelműen tagadja más irányok létjogosultságát, idegennek, a faji sajátosságok rombolójának tekintették azokat. Ez irányítja őket a Nyugat megítélésében n is: dekadensnek, egészségtelennek, a faji tulajdonságokkal szembenálló eszmék képviselőjének, tehát nemzetietlennek tekintik a nyugatosokat. Most csak néhány adatot szeretnék felsorolni viszonyuk jellemzésére, hogy mielőbb egy fontosabbnak érzett összehasonlításra térjünk át. Oláh Gábor leírja dr. Körösi Kálmán, a kör elnökének Juhász Gyulát elítélő szavait: "nem érti, hogy lehet magyar poétának szonettet írni. A szonett olyan, mint az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság: nincs rá mentő körülmény, sem enyhítő." 112 Széli Farkas a kör elnöke többször elítéli a századvégi naturalista, dekadens irodalmat. 113 Szávay Gyula belemar a holnaposokba és a Nyugatba is. 114 . Kardos Albert élete végéig nem békül meg Adyval. 115 . A kör csak a hivatalos elismeréssel párhuzamosan fogadja el Ady költészetét. Még Oláh Gábor is hiányolja a körrel jó viszonyban lévő Móricz műveiből az eszményállító kiengesztelődést: "Valami hiányzik belőle - a Szépség". "Magyarsága elsőrangú, a tiszta népiesség talajából nőtt ki. Csakhogy kesernyés, sokszor kegyetlen világfelfogása elridegíti az embert, ha olvassa". 116 Tóth Árpád is, akit volt tanára igyekezett közelhozni a körhöz, többször megcsipkedi őket konzervativizmusukért. 117 A fenti adatok szaporításánál és kommentálásánál fontosabbnak érzem Schöpflin Aladár és Pap Károly Vargha Gyula költészetéről írt bírálatainak 118 összehasonlítását, hisz így e tények segítségével nemcsak újraértelmezzük, megerősítjük a társaság szemléletéről mondottakat, hanem rálátás nyílik, a kör irodalomfelfogásából adódó tényleges lehetőségekre is. Az összehasonlításra kiemelt írás szempontunkból azért tanulságos, mert sűrítik irányaik fő jellegzetességeit. Pap Károly csak a hazafias ódákat emeli ki, a szuverénebb és korszerűbb dalokra egy pillantást sem vet. A nemzeti eszme feltétlen érvényessége és korszerűsége jegyében szembeállítja e hazafias költészetet a jelen költészetével, értéket csak Vargha költeményeinek tulajdonítva. Felfogása szerint a jelenben csak a nemzeti hagyományok közvetlen követése teremthet értéket. Schöpflin a korszerűbb dalokra helyezi a hangsúlyt, de nem feledkezik meg e költészet egyéb vonulatairól sem. Elhelyezi Vargha Gyula költészetét a különböző színekből álló, de egyaránt értéket képviselő irodalmi palettán, s nála a jelen a múlt értelmezős helyzetű folytatása. Pap Károly tehát mintegy bezárja a múltba Vargha költészetét, míg Schöpflin az idő teremtette jelentésre is fogékony. A kör elnöke számára mintha e költészet tér-idő felett álló volna, míg a másik kritikus a szociológiai tényezőket is fontosnak tartja. Egy erősen retorikus, szónokias stílusú nemzeti-művelődési-erkölcsi frazeológia áll szembe egy közvetlen, természetes hangú szociológiai-művelődési-esztétikai nyelvezettel. S még egy fontos szemléleti-módszertani különbség: Pap Károly befogadói-kritikusi magatartását a patetikus hódolat, a feltétlen azonosulás jellemzi, míg Schöpfliné elemző, értékelő. A most felsorolt elemek közül ez utóbbit emeljük ki, hisz a többiről részben már volt szó, részben pedig automatikusan értelmeződnek tanulmányom korábbi részei alapján. A befogadói magatartásuk alapján értelmezhető lesz tevékenységük legmaradandóbb iránya s részben a kortárs költőkkel és a nyugatosokkal szembeni udvarias viszonyuk is. E befogadói magatartást az irodalmi kultusz fogalmával jelölhetjük meg. Az eszményeket állító költő és költészet számukra kultikus tisztelet tárgya. Ezért fontos 112. Oláh Gábor-hagyaték. 11 3. Asztalos Dezső: i. m. 85. 114. Kardos Albert: Szávay Gyula. (Debrecen, é.n.) Bakó Endre: Irodalmi társaságok... 115. Csobán Endre: Kardos Albert... 116. Oláh Gábor-hagyaték. DIM. 117. Bakó Endre: Tóth Árpád és a Csokonai Kör.=Alföld, 1986.4. 118. Pap Károly: Vargha Gyula költeményei. = Protestáns Szemle, 1916. Schöpflin Aladár: Vargha Gyula. = Nyugat, 1916. 381
