A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: A Csokonai Kör alapításának előzményei

Az alapító közgyűlést 1878. november 3-án tartották. Ezen némi módosítással elfogadták az alapszabályokat (pl. nem szükséges a megalakuláshoz 200 tag), azt megerősítés végett felküldtek a minisztériumhoz, s egy választmányra bízták az aláírási ívek kibocsátását. A mozgalom sikerében annyira bíztak, hogy december 6-án - még a tényleges megalakulás előtt sikeres hangversenyt rendeztek a kör javára. A nagy remények azonban végül nem váltak valóra - jóllehet a helyi szellemi élet java bábáskodott a kör életre hívásán. A 172 kipostázott aláírási ív közül csak 25 érkezett vissza. A kudarc valószínű oka az alapszabályokból is megállapítható túlméretezettség volt. Az irodalmi és általában véve közművelődési kör alakításának újabb lökést adott egy hírlapi cikk, melyet Lenthe Gusztáv írt a Petőfi Társaság elsőként Debrecenben megrendezett vándorgyűlése elé, s melyben a szellemi élet decentralizációját szorgalmazza. Válaszolnak is rá a helyi lapok, hírlapi vita indul a kérdésről. Figyelemre méltó Győry József észrevétele. A kezdet kezdetén - mondja - írói egyesülésből minden kinőhet. A vita nyomán 1882. május 21-én huszonként főből álló értekezletet tartottak a Városháza kistermében Géresi elnökletével, s elfogadva a közművelődési kör alapításának tervét a szervezéssel Géresit, Komlósy Lajos zenedei igazgatót és Győry Józsefet bízták meg. A kezdemények további sorsáról a lapok nem értesítenek. Az alapítás gondolata azonban hamarosan újra felvetődik. Ezúttal Gáspár Imre értesíti a közönséget, hogy a kör eszméje már megbeszélés tárgya. Hivatkozva Székesfehérvár (Vörösmarty Kör), Sopron (Irodalmi Társaság), Marosvásárhely (Kemény Zsigmond Társaság), stb. példájára, követésre buzdít. Név és foglalkozás szerint is felsorolja azokat a helyi irodalmárokat, tudósokat, akik a mozgalomban számításba vehetők, beszervezhetők, szám szerint 43-at. Utal arra is, hogy a helybéli Iparos Kör megalakította művelődési szakosztályát, s elnökéül KTóth Kálmánt kérték fel, aki a megbízatást vállalta, és javaslatára elhatározta az ajánlott írók felvételét a szakosztályba. Hogy ez megtörtént-e, s kiket érintett, arról adatokat Gáspár lapja nem közöl, de tudjuk, hogy az elnök december 8-án már előadást tartott. A több szálon induló kezdemények után 1884-ben került sor a Felolvasó Kör alakítására, mely - ha szerény keretek között működött is - tartós, önálló szervezeti formának bizonyult. Kovács János református főiskolai tanár, aki - mint a múzeumegyletnél is láttuk - szorgos munkása volt a közművelődésnek 1884. január 20-ra összehívta a Főiskola gyűléstermében azt az értekezletet, amely a megjelent 30 fő részvételével magáévá tette az ajánlott kör megalakításának gondolatát, s Kovács János elnöklete alatt dr. Popper Alajos, Vértessy Arnold, dr. Szántó Sámuel, dr. Vedrődy Viktor, Csiky Lajos és Hódy Gyula részvételével bizottságot alakított az alapszabályok elkészítésére, majd az indítványt elfogadta: az ajánlott Csokonai Kör, Ismeretterjesztő Egylet, Közművelődési Kör nevek helyett az általánosabb jellegű Felolvasó Kör nevet választották. Az alapszabály-tervezetet Kovács János a helyi sajtóban - propagatív érdekből - ismertette, s 1884. március 2-án a Főiskola nagytermében meg is tartották az alakuló közgyűlést. Elnökké Dégenfeld-Schomburg Imre főispánt, alelnökké, azaz ügyintézővé Kovács Jánost választották meg, s egyúttal megalakult a 20 főből álló választmány. A belügyminisztertől az év őszén érkeztek vissza a jóváhagyott alapszabályok, melynek lényegesebb pontjai az alábbiak. A kör célja: közhasznú ismereteket népszerű előadások, felolvasások útján terjeszteni, a tudomány iránt érdeklődést éleszteni, szakembereknek alkalmat nyújtani, hogy tudományuk eredményeit figyelemmel kísérhessék. Minden év november 1-től a következő év március l-ig havonta egy ízben (a választmány belátása szerint más időszakokban is népszerű felolvasásokat rendezni. A tárgy bármely tudomány köréből választható. Előzetesen be kell jelenteni - jóváhagyás végett - a témát. Politikai pártkérdések, azok mellékes fejtegetése és tárgyalása, vallást, erkölcsöket, illemet sértő kifejezések használata kizárva. A kör - erejéhez mérten - az általa választott értekezésekből olcsó kiadványokat bocsát ki, ezért mindegyiket - az író tulajdonjogának fenntartása mellett - a Körnek be kell nyújtani. Belépti 361