A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Halmy Márta: Szentgyörgyi József orvos levelei Kazinczy Ferenchez

Halmy Márta Szentgyörgyi József orvosi levelei Kazinczy Ferenchez A XV.-XVI. században szokásos volt, hogy az orvosok, mint Johannes Manardus, Jordán Tamás, Sambucus (Z&ámboki János), Carolos Clusius stb. távollakó betegeiket orvosi levélben kérdezték ki a betegségük tünetei felől. Diétás tanácsot adtak, orvosi recepteket írtak betege­iknek. E levelek íróik orvosi gondolkozását, műveltségét, látóhatáruk szélességét és mélységét hűen tükröztetik vissza. A XVIII. századvégi nagykultúráju és praxisú debreceni orvosnak, Szentgyörgyi József doktornak a levelezéseibe tekintünk bele. A leveleket barátjához Kazinczy Ferenchez írta. Be­számoltak egymásnak életükről, családjukról, betegségükről, örömeikről, bánataikról és a ma­gyar nyelv műveléséről. E levelek hangulata derűs, nyelvezete szép, kifejező, vallásos szellemű. A levelek ill. levéltöredékek ismertetése előtt szeretném Szentgyörgyi József életét, mun­kásságát bemutatni. Az életrajzi adatokat nagyapám Szentgyörgyi Lajos nagyapjának Szent­györgyi Józsefnek naplójából ill. naplótöredékéből állította össze. Szentgyörgyi József naplóját 1783. dec. 1-től debreceni gimnazista korától 1831. dec. 31-ig, haláláig vezette. A Szentgyörgyi család Felvidékről származott. Címeres nemesi levelük 1548-ból származik, I. Ferdinánd és Oláh Miklós zágrábi püspök aláírásával ellátott. A címer: szűrkéskék pajzsban egy vörhenyes griff található, kinyújtott nyelvvel, felemelkedő testtel, kiterjesztett szárnnyal. Alsó lábával olaj­falomb koszorút érintve, mellső lábával három liliomot tartva, fején királyi koronával. 2 Hasonló nevű édesapja aranyosi (Komárom megye) református lelkésze Rimaszombatban született. Fia volt Szentgyörgyi Sámuelnek a Tiszán inneni református egyházkerület első su­perintendensénck. Iskoláit szülővárosában, a teológiát Debrecenben, Baselben, Bernben vé­gezte. Édesanyja az aranyosi elhalt lelkész előd özvegye Polgári Kotzok Mária, aki Léván (Bars megye) született. Szentgyörgyi József 1765. február 22-én a Komárom megyei Aranyo­son született. Iskoláit a komáromi 1772-1776, a pozsonyi 1777-1778, a nagykőrösi 1779 és a debreceni 1780-1787 iskolákban végezte. A középiskola elvégzése után még Debrecenben maradt. Kisebb diákokat, mint nevelő ta­nított. Ezután Ceglédre költözött és a református egyház szolgálatában 3 évig, mint rektor működött. Tanított, temetett, búcsúztatott. Fizetése havi 42 Rénes forint volt, aminek nagy részét utazgatásaira fordította. Ceglédről utazott ki rektorsága letelte után Jénába, ahol be­iratkozott az orvosi egyetemre. Életének eddigi menetéből mindenki azt gondolhatná, hogy a papi hivatást választja, hiszen apja, nagyapja miden ismert őse református lelkész volt. Ceglé­den töltött rektorsága idején is apja nyomdokain haladt. Nem ismeretes az, hogy miért válasz­1. Szentgyörgyi Lajos nagyapjáról Szentgyörgyi Józsefről irt "Nagyapám családi élete 1765-1832" 46 gé­pelt oldalú összeállítást (1952 szeptemberében). Ez Szentgyörgyi Géza tulajdonában van. Az eredeti napló a II. Világháború alatt elpusztult. - A külön nem jelzett adatok is innen származnak. 2. A nemesi cimer festett változata, melyet valószínűleg Szentgyörgyi Lajos festett, fia Szentgyörgyi Géza tulajdonában van. 333

Next

/
Thumbnails
Contents