A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Juhász Lajos–Szendrei László: Madárvilág a Halápi tározón

Fütyülő réce (Anas penelope) Mindössze egyetlen adat utal jelenlétére a tározón. Tavaszi vonuláskor, 1988. III. 25-én két gácsér és két tojó tartózkodott a területen. Nyílfarkú réce (Anas acuta) A tározón való megjelenését eddig egyszer sikerült regisztrálni. Egyetlen megfigyelési adat: 1990. III. 19-én, két pár a tó középső részén táplálkozott. Kanalas réce (Anas clypeata) A tavaszi madárvonulások idején vetődik el néhány példány a Halápi tározóra. 1988. III. 25-én 6 pd. táplálkozott a tó középső részén, IV. 9-én 4 példány a tó D-i nyílt vizén. 1989-ben mindössze egy megfigyelésünk volt, III. 17-én 4 pd. repült el a tó É-i része fölött. Cigány réce (Aythya nyroca) Tavaszi és őszi vonuláskor kisebb (8—10 pd.) csapatok figyelhetők meg a területen. Költési időszakban 1—2 pár jelenlétét észleltük. Ezek költése valószínű. Kontyos réce (Aythya fuligula) Egyetlen saját adat áll rendelkezésre: 1988. IV. 9-én a tó nyíltabb D-i részén tartózkodott 4 példány barátrécékkel egy csoportban. Barna rétihéja (Circus aeruginosus) A területen rendszeresen megfigyeltünk 1 párt, amely fészkelési időszakban is a területen tartózkodott mindkét évben. 1989. IV. 16-án fészek építését kezdte egy pár a tó középső nádas — gyékényes részén. A szerkőtelep, ill. a réce és szárcsa fiókák lehetőséget adhatnak fészekalj felneveléséhez is. Költésük valószínűsíthető. Halászsas (Pandion haliaétus) Tavaszi és őszi vonuláskor kerülnek elő példányai. Egy esetben 1988. IX. 28-án két madarat figyelhetünk meg a tározó É-i részén lévő száraz fán. Tavasszal csak rövidebb ideig, míg ősszel kedvező feltételek (vízállás, zavartalan élőhely) mellett akár egy hónapig is a területen tartózkodik. Ebben az időszakban rendszeresen figyeltük a halászó madarat. Leggyakoribb táplálék halfajta az ezüstkárász volt. Ezt bizonyítják a tépőfája tövében talált halmaradványok. Az 1990-es sekély vízállás nem kedvezett a jelenlétének, de a korábbi megfigyelések mindenképpen emelik a Halápi tározó ornithológiai jelentőségét. Kabasólyom (Falco subbuteo) A tározót körülvevő erdőkben fészkel. Gyakran megfigyelhető a víz fölött szitakötőkre vadászgatva. 1983. IX. 13-án 4 példányt figyeltünk meg táplálkozás közben. Kis vízicsibe (Porzana parva) Rejtett életmódja miatt ritkán kerül szem elé. A nyári időszakban megfigyelt néhány példány (1988. VI. 30. 1 pd., 1988. VII. 16. 2 pd.) valószínűsítheti fészkelését. Ősszel a leeresztett tavon megnövekszik a nyílt területen táplálkozó egyedek száma (1989. IX. 9. 6 pd.). 31